Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Pillanatképek Károlyi György itthoni életéből (1835. június 7. — 1836. május 14.) - „...jövet s menet közt..."
maradtam. A kis K[arolina] ott volt, szépen nézett ki, nemigen sokat beszéltem vele, azonban a leány víg, és korához képest még igen gyerekes. A társaság víg volt, és bár mindennap így összegyűlnének az asszonyok, legalább az estvéli órák kellemetesen múlnának. Ma, december 20-án délelőtt némely követ urakat látogattam, templom után némely asszonyokkal sétáltam. Lajosnál ebédelek szokás szerént, s aztán együtt visitákat [látogatásokat] teszünk. Egy új könyvet olvasok éppen Salvandytúl 430 , a Le gouvernement de Sullie-t [Sully 431 kormányzását], amiben sok jó tanáltatik, noha aristocraüca vagy inkább legitimista nézetekben van írva. A monarchicus elvet minden kormánynak fő és elkerülheteüen kútfőnek állítja, melyen kívül semmi kormány soha nem nyerhet állandóságot. Az estvét Kinskynél töltöttem, akinél számos társaság volt, muzsika, conversatio [társalgás], s más efféle társasági kellemekkel az idő kedvesen mólt. December 21-én délelőtt ülés volt a rendeknél. Öt rendbéli üzenet olvasódott, és discussio [megvitatás] alá vétetett. A szólásszabadság és a királyi dézsma megváltása eránt hosszabb beszédek tartattak. Hagentól kaptam ma levelet, mely az egész napomat elrontotta. Oly szívrehatón ír, hogy lelki nyugalmát érettem vesztette, hogy tőlem szerettetnek vélte magát, és csalatkozva látja ezen kedves és szép illúzióját. Most szinte örülök, hogy indulatain annyit parancsolni tudott, és el nem csábíthattam, mert különben mint becsületes és érzelmes ember utána kellene sietnem, ami a mostani nézeteimmel nemigen megegyezhető lenne. [...] Mely szomorú lesz most szegény, és én, ha tudtam volna, legalább utolsó Bécsben léte pillanataiban vigasztalhattam volna. De most mit tehetek? Utánamenni s egy ideig Berlinben vele lenni, bolondság a mostani helyzetemben, azonban megvallom, hogy ily esetek a házassági nézeteimben változást tehetnek. Ki tudja, ha K[arolina] legkisebbet érez erántam, alig is lehet, én még igen keveset szólhattam vele, s az ily fiatal leány fő célja férjhez menni. Emez pedig az édes, drága Sarolta, felőle bizonyos vagyok, hogy legbuzgóbb s legtisztább szerelemmel vonzód erántam, hogy bennem minden örömét, minden vigasztalását helyezte, tudom, mely felette nagy örömet tennék néki, ha egyszerre Berlinben megjelennék. De mi lesz a vége, hogy mégis szerencsétlenné teszem, elvenni nem fogom, és ha más módon erényén győzök is, igen jól ösmerem Salvandy, Narcisse Achille ( 1795-1856) francia történetíró és államférfi Sully, Maximilien de Bethune, Rosny br. (1560-1641 ) francia államférfi, IV. Henrik legbizalmasabb tanácsadója