Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Pillanatképek Károlyi György itthoni életéből (1835. június 7. — 1836. május 14.) - „...jövet s menet közt..."
alávetve, mint az absolutismus alatt nyögő nemzetek, mert a király vagy császár mindég egyenlő, akár az utcárúl emelje fel a nemzete, akár a palotában szülessen. Ameddig a nemzetek oly együgyűk lesznek, és magokat ezen calamitástúl [bajtól] meg nem szabadítják, sohase fog a törvény és az igazság, de mindég az önkény uralkodni. De ehhez a nemzet kifejlése és pallérozottsága magas lépcsőn való állásának kell lenni. Isten mentse meg ettűl a mi 100 esztendővel hátralévő hazánkat. Mink még egy ideig a paternus sinussal [atyai oltalommal], melybe bajunkat efundáljuk [kiontjuk], még beérjük. Beitek, augusztus 17. Csakhogy szokásomtúl el ne váljak, jegyzem inkább fel a mai napot, mintsem más különös vagy nevezetes tekintetbűi, nem is érnék igen rá. Mert, ami még kevés időm estve naplókönyvemre maradt volna, azt néhány levelek, melyeket írnom kellett foglalták el. Alig is lehet az embernek más gondolata, mert az egész nap csak birka, csűröskert, élethordás, szénatermés, gabonapróbák, irtás és más ilyesek közt fordulok. Többi közt mégis egy nevezetes hírt kaptam Pozsonyból, hogy a palatínus Balogh és Wesselényi dolgában az intermediatiót [közbenjárást] megtagadta. Ezen sok conjecturât [feltevést] lehetne építeni, én valóban nem is képzelhetem, hogy mit fognak a statusok [rendek] tenni. Sok confusio [zavar] lesz még mindezekbűi, az isten tudja, hogy gázolunk ki belőle. Barlafalu, augusztus 18. Semmi különös sem fordult elő, szinte el vagyok fáradva. Egész nap lóháton voltam, az üveghutában 393 ebédeltem, és délután a Glódi pusztának, onnét Válaszúinak, késő estve érkeztem ide. A közös jószágokban egy kevés rendbehozatalán kívül még csekély előmenetelt veszek észre. A tiszttartó ugyan sokat ígér, de investitio [befektetés] nélkül nehéz valamit kihozni egy jószágból, főképpen, mely oly desolált statusban [elhanyagolt állapotban] vagyon, mint én ezeket vettem át. Augusztus 19. Egész reggel a gazdaságban járván, délre még Barlafaluban voltam. Eötvös M[ihály] 394 — a volt követ — átjött látogatásomra, és egypár órát velem töltött. O szegény az ország dolgaitól egészen disgustálva [megundorodva] vagyon, Wesselényi] dolgán igen meleg részvétellel látszik lenni, és amint mondja, az Az Újhután (Zelestyei puszta) működő üveghutát 1801-ben Károlyi József építtette újjá. Eötvös Mihály (?-l 874) liberális politikus Szatmár megyében, 1829-1836 között főszolgabíró. Az 1832-36. évi országgyűlésen Kölcsey követtársa, 1834-ben ő is lemond. 1836-38 között látogatást tett Amerikában. 1848-ban első alispán, októbertől kormánybiztos, tevékenységéért várbörtönre és jószágai elvesztésére ítélték.
