Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 15. Bejrút — Epheszosz — Szmirna

Ezenkívül Apellész, 308 a híres festő, ki egyedül Nagy Sándortúl engedelmet nyert képét festeni, ugyanitt jött világra. így különféle emlékekre nézve nevezetes a sziget, de amellett fekvése és termé­kenysége által más, mint barbarus török kezében, rövid idő alatt igazi paradicsommá válhatna. Termékenységére: többi közt a szőlő itt három szüretet ad, és azon­kívül még a szőlő közt pamutplánta [gyapot] műveltetik, amit ma­gam szememmel láttam. A napot még itt kellett töltenem, minthogy ellenkező szél fújt, mellyel úgysem haladhattam volna, és a consulnál ebédeltem. Estve visszatértem hajómra, és most várom, hogy kedve­ző széllel talán az éjszaka indulhassak. Április 26. Vasárnap megént egy napnak vagyon vége, melyen sem­mi különös sem történt. Hajnalban indultam Kandóból, a szél egész nap ellenkezőn fújván csak lassan haladhattam. Most estve Számosz szigetjét látni ugyan, de még vagy 20 mérföldnyi [32,19 km] távol­ságra vagyunk tőle. Megvallom, hogy ezen utazás módját már egy keveset meguntam. Az ember még lassabban mén előre, mint a szá­razon, és a leginteressansabb [legérdekesebb] helyeket különféle combinátiok [okok] miatt mégse látogathattam meg. Valóban örül­ni fogok, ha Scala Nuovában kiszállhatok, és per terram [szárazföl­dön] folytathatom utamat Szmirnába. Április 27. Valóban alig tudnék ma valami mást feljegyezni, mint­sem hogy még mindig Számosz szigetje körül vagyunk, és csak igen lassan megyünk előre. Most annyival inkább érzem ezen lassú utazás kellemetlenségét, hogy könyvekbűi egészen kifogytam, és nincs leg­kisebb olvasnivalóm, úgyhogy alig tudom hogy tölteni a napot. Ha ez sokáig tartana, valóban tűrhetetlen lenne. A kapitány bíztat, hogy holnap Scala Nuovába megérkezünk, de már annyiszor csalatkozott meg calculusában [számításában], hogy nem lehet szavára menni. Április 28. Szerencsémre még egy könyvre akadtam, melynek ol­vasásával a calma [szélcsend], mely egész nap tartott, unalmát elke­rültem. Ez Silvio Pellico 309 Le mie prigioni volt, és az egész könyvet végigolvastam, mellyel igen jól mulattam magamat. A holnapi napot valóban nem tudom, mivel fogom tölteni, ha a calma [szélcsend] Apellész (i. e. IV század második felé) a görög monumentális festészet kiemelkedő mestere, Nagy Sándor udvari festője. Pellico, Silvio (1789-1850) olasz író, költő. Tagja lett a karbonári mozgalomnak, és 1820-ban társaival együtt elfogták, előbb halálra, majd 15 évi fogságra ítélték. Spielberg börtönéből 1830-ban szabadult. 1832-ben megírta visszaemlékezéseit Le mie prigioni (Börtöneim) címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom