Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 10. Ismerkedés a Szentföld nevezetességeivel
kezdődik. Az elején mindjárt 3 sír áll, az egyik Absalom 251 , a másik Jozafát és Zakariás királyoké voltak. Az egész Jozafát völgye tele vagyon sírhalmokkal. Most is a zsidók, kik itt számosak, ugyanott temettetnek el, sőt a világ minden részeibűi mai napig idejönnek szegények és vagyonosak napjaikat a régi fővárosban végezni, és hogy hideg tetemeik atyjok mellett, Jozafát völgyében nyugadalom helyet találhassanak. Ezen völgyön a Kidron-patak 252 mellett, mely Jozafát völgyét kettőbe választja, felmentünk, és Getsemáné kertjéhez értünk, ahol Krisztus az utolsó vacsora után tanítványit hagyá, még ő tudniillik felment az Olajhegyre imádkozni. Most ez a Getsemáné kertje 8 olajfából áll, melyek igen régiek, de nem hiszem, hogy attúl az időtűi legyenek. Ide nem messze a barlang van, ahol az Isten fia vért izzadott, és mellette mindjárt a boldogságos Szűz Mária sírja. Innét felmentünk a helyet nézni, ahol Szent István 253 kínhalált szenvedett, és így a Szent István kapuján 254 vissza a városba, az úgynevezett piscina probaticát 255 [vízmedencét, amelyben az áldozatra szánt juhot megmosták] néztük meg, ahol tudniillik Krisztus a leprosust [bélpoklost] gyógyította. Absalom, bibliai személy, Dávid király hannadik fia. Menekülnie kellett Izraelből, mert megölte féltestvérét, Amnont, a trónörököst. így állt bosszút rajta, mert az erőszakot követett el húgán, Tamáron. Apja azonban megbocsátott neki, és visszatérhetett a királyi udvarba. De ő lázadást szított atyja ellen, s királlyá kiálttatta ki magát. Elfoglalta Jeruzsálemet, a döntő ütközetben azonban vereséget szenvedett, ezért ismét menekülnie kellett. Hatalmas hajkoronája fennakadt egy tölgyfa ágaiban, így amikor Joáb, Dávid egyik hadvezére utolérte, a király parancsa ellenére megölte. Jeruzsálemet és az Olajfák hegyét a Kidron-patak választotta el, amely a Holttengerbe torkollik. István (?-35 körül) a hét diakónus egyike, az első keresztény vértanú. Az Apostolok Cselekedeteiben olvasható, hogy az új tanok terjesztése miatt a főtanács halálra ítélte, megköveztette. Szent István kapuja, más néven az Oroszlános-kapu Nagy Szulejmán idején épült. A legenda szerint a szultán álmában két oroszlántól kapott fenyegető parancsot arra, hogy építtesse újjá Jeruzsálem ledőlt falait. A szultán engedelmeskedett az álombéli parancsnak. 1538-ban megkezdődött az óvárost körülvevő falak és kapuk építése. A Beteszda-medencét az Újtestamentum még Juhkapu-medenceként említi. A Juhkapu, a mai Oroszlános-kapu közelében feküdt. Vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. Az Újszövetség szerint Jézus meggyógyított egy 38 éve beteg, valószínűleg béna embert.
