Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

század elején még a tengerentúlon is tudták értékesíteni. Különösen híres volt a tügyártása. Az 1 830-1840-es években azonban a konkurencia megerősödése miatt válságba került a gyárváros ipara.

2 1848-1849 legjelentősebb iserlohni eseménye az 1849 májusi felkelés. A növekvő szociális feszültségek miatti elégedetlenség akkor robbant ki, amikor a városban megtudták, hogy a porosz katonaságot be akarják vetni a Pfalzban kitört felkelés leverésére. Az ez ellen tiltakozó, vörös zászlók alatt felkelt 1500 iserlohni május 10-én sikeresen megrohamozta a fegyverraktárát, fegyvereket szerzett és barikádokat emelt. Tizenegy tagú biztonsági bizottságot választottak, amelyben ügyvéd, tisztviselő, orvos, tanár, kereskedő, könyvkiadó, cipész, két gyártulajdonos és két gyári munkás kapott bizalmat. A bizottság kereste a békés megegyezés lehetőségét a porosz csapatokkal, de eredménytelenül. Május 17-én a felkelést vérbe fojtották. A katonák akciójának több mint negyven halálos áldozata lett.

3 *** Iserlohnban 1820-ban jelent meg az első újság, az Iserlohner Wochenblatt. Az alapító, id. Wilhelm Eckstein 1847-ben bekövetkezett halála után Julius Bädeker, helyi könyvkiadó tulajdonába került a lap.

4 Az Öffentlicher Anzeiger* első száma 1836-ban az Iserlohnnal szomszédos Hagenben látott napvilágot. 1842-ben J. P. Wichelhoven 2 A korszak magyar vonatkozású kultúrtörténeti adaléka, hogy 1843. szeptember 24-én Liszt Ferenc koncertet adott a városban. 3 Iserlohner Lexikon, Iserlohn, 1987. (a továbbiakban IL) 516-517. 4 1848 májusában az alapító fia egy másik újságot hozott létre Bürgerblatt néven, amely kéthetente jelent meg. Egyik célja szerint a munkásosztály szociális állapotának javítását követelte. E lapból szinte alig maradtak meg példányok. 5 A lap teljes neve Öffentlicher Anzeiger für die Grafschaft Limburg.