Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

szavazott meg az Olaszországban tartózkodó osztrák hadsereg megsegítésére. Az augusztus 3-i ülésen viszont a képviselőház úgy határozott, hogy ezt a határozatát visszavonja, mivel Magyarország felmentetett abbéli kötelessége alól, hogy Ausztriát a háborús ügyeiben támogassa. Ugyanekkor kijelentették, hogy Ausztria abban az esetben sem számolhat Magyarország segítségével, ha Ausztria megpróbálná megakadályozni egy központi német hatalom kialakítását, és ezáltal háborúba keveredne Németországgal. Annak érdekében, hogy Magyarország a nehéz pénzügyi helyzetéből kilábalhasson, a magyar kormány augusztus 7-én 12,5 millió forint értékű bankjegy kibocsátásáról határozott, amire részben ezüstpénzben, részben más módon kíván fedezetet biztosítani. (Folytatása következik) 21. Wochenblatt, 1849. június 16. Az 1848 júliusától Magyarországon végbement események áttekintése (Függelék a magyar háborúról korábban közzétett írásokhoz, folytatás) Július 9-én Verséénél a magyarok megütköztek a szerbekkel és a rácokkal, ahol győzedelmeskedtek, és a hírek szerint négy ágyút, valamint három zászlót zsákmányoltak. Július 14-én és 15-én Szenttamásnál és Szegednél, majd 17-én, 18-án, illetve 19-én Nagybecskereknél azonban vereséget szenvedtek a magyar csapatok; amikor az ellenséges táborok elleni támadásaikat visszaverték. Ezek után a szerbek embertelen szörnyűségeket követtek el a harcmező közelében élő németekkel és magyarokkal szemben. Azokat, akik nem tudtak elmenekülni, kivétel nélkül megölték, az asszonyokat, gyerekeket és betegeket sem kímélve. Pár nappal a fent említett vereségek után a magyarok a római sáncoknál újra előnyös helyzetbe tudtak kerülni a szerbekkel szemben.