Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

De Komárom elfoglalása sem fő célja a magyaroknak, mivel Komárom bevétele nem szükséges, élelemmel a szükségesnél bővebben van ellátva, ezenkívül mocsár veszi körül, és mint erődítmény kiváló, ezért bevehetetlen. A magyarok terve sokkal inkább az, hogy Vác elfoglalásával és a Komárommal való összeköttetés megteremtésével az osztrákok visszavonulását a Duna bal partján elvágják, aztán a Perczel és Vetter által vezetett déli sereggel Pest alatt átkeljenek a Dunán, és amint lehet, bevegyék Székesfehérvárt. Ezzel a Duna jobb parti fő útja, a marhahajtó út hatalmukba kerülne, és így a Pesten és Budán lévő egész osztrák sereget a Duna mindkét partján elvágnák az Ausztriával való összeköttetéstől. Perczel és Vetter több kísérlete, hogy Székesfehérvár irányában átkeljenek a Dunán, valamint a Ceglédnél Soroksárig visszaszorult Jellacic gyors oldalmozgása — akinek azután legsürgősebb dolga az volt, hogy Tenteles

47 irányába (tehát Székesfehérvár felé) átkeljen a Dunán — arra mutat, hogy a magyaroknak ezt a tervét az osztrákok meghiúsítják. De ha mégis sikerül a magyaroknak ez a terv, akkor az osztrák sereg elvész, és a védtelen Bécs kiszolgáltatott lesz a győztesek előtt.

48 17. Wochenblatt, 1849. május 15. Magyarország. Minden bécsi levél tele van bizonytalan hírekkel arról a vereségről, amelyet az osztrákok különböző helyeken szenvedtek el. A lezajlott ütközet egyes részleteiről különféleképpen szólnak a tudósítások, csupán abban egyeznek meg, hogy a 47 valószínűleg Penteléről van szó 48 A cikk sok bekezdése tartalmilag szinte teljesen megegyezik a 9. sorszám alatt közölttel.