Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
Wochenblatt, 1849. május 5. A magyar hadszíntér. Még mindig hiányoznak a világos és egyértelmű hírek a magyar és az osztrák seregek Esztergom és Párkány közötti csatája után végbement hadműveletekről. A sok részletes tudósításból viszont, amelyek úgy Bécsből, mind Pestről és Pozsonyból befutnak, az itt következőket tesszük közzé. Röviden összefoglalva a következő eredményeket látjuk: nemcsak Komáromot szabadították föl, hanem az egész Pest fölötti Duna-vonal (Pest és Pozsony között) a magyarok kezére került, így a Pestnél horgonyzó gőzhajók, amelyeken a hadikészletet és az egész pénztárat Bécsbe akarták szállítani, már nem tudnak elindulni. Pest a magyarok kezén van, de a Pest és Buda közötti hírösszeköttetést megszüntették, hogy a császáriak visszavonulását fedezzék. Tehát a budai várat még mindig nem vették be a magyarok, habár az osztrákok azért, mert tarthatatlannak vélik, és hogy ne legyenek teljesen körbezárva, éppen elhagyni szándékoznak. Innen erednek az e vár bevételéről és feladásáról szóló ellentmondó hírek. Jellacicot az osztrákok jobbszárnyának maradékával elvágták a főseregtől, és dél felé — a Bánátba vagy talán délnyugatra a horvát határhoz indult el. Ennek következtében Perczel és Vetter tábornok két hadteste közé kerül, és csoda lenne, ha megmenekülne. Wohlgemuth vezértábornagy nemcsak nem győzött, hanem csapatával a nagysallói meghatározó vereség 43 után a Vágón túlra kényszerült, és Pozsony valamint az osztrák határ felé fordult, így már egész Szlovákia 44 a magyarok kezén van, s ezzel nemcsak a felvidéki megyék és a Szepesség vesztek el az osztrákok számára, hanem az egész galíciai határ kinyílt a magyarok előtt, és minden segítség lehetetlenné vált Hammerstein vezértábornagy galíciai hadtestétől. 43 április 19. 44 Slovakei. Szlovákia ekkor közjogi értelemben nem létezett.