Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

Ezenkívül a magyarok mind Pest alatt, mind Pest fölött átkeltek a Dunán. Ezáltal egész Magyarország a Duna innenső oldalán az osztrák, másképp a morva és a sziléziai határig a magyarok birtokában van, és az osztrák sereg — ha nem akar sokat kerülni, vagy Bécset meg akarja óvni a támadásoktól — arra kényszerül, hogy Győrön és Sopronon át Stájerország és Bécs felé forduljon. Ezért, ahogy az egybehangzó hírek jelzik, főhadiszállásul Sopront jelölték ki, ami, mint ismeretes, Bécstől csak néhány mérföldre délkeletre terül el. A magyarok viszont most időt fognak szakítani arra, hogy hadierejüket összegyűjtve a Dunán átkeljenek Weiden üldözésére, úgyhogy csak a következő napokban ismét fogunk hallani döntő összecsapásról és a magyarok előretöréséről, esetleg bécsi bevonulásukról is. 16. Wochenblatt, 1849. május 8. A magyar hadsereg (Befejezés) A magyarok nemcsak Erdélyt foglalták el, hogy nagy anyagi és emberi erőforrásaival a debreceni országgyűlés rendelkezésére álljon, nem csupán — a civilizált Európa szinte osztatlan örömére — a segítségül idesiető orosz hadsereget semmisítették meg, hanem Bemnek sikerült több mint 20 000 emberrel, köztük mintegy 12 000 székely lovassal a Tisza innenső oldalán a fősereghez csatlakozni. Délen teljesen meghódították a Bánátot és a Bácskát, és a Vajdaságot, a prágai szélsőséges csehek találmányát és Stadion

4

' büszkeségét kitörölték a fejedelemségek sorából, elfoglalták Péterváradot, Szabadkát és Szegedet, bevették Zombort, Szenttamás bevehetetlennek 45 Stadion: osztrák államférfi