Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

ejtette — 140 fogolyból nem kevesebb, mint 16 női harcost. A reguláris alakulatok mellett, velük egyidejűleg számos szabadcsapat is létrejött. A lelkesedés és az önfeláldozó hazaszeretet oly nagy volt, hogy egyes magyar nemesek egész zászlóaljakat szereltek föl saját költségükre. Esterházy Pál herceg egy Esterházy gyalogezredet, Batthyány Kázmér gróf két honvéd zászlóaljat, Szentkirályi gróf egy gyalogsági zászlóaljat és két huszár lovasszázadot, Bethlen gróf egy huszárezredet és két honvéd zászlóaljat, a tehetős és derék Kiss Ernő gróf másfél huszárezredet állított ki, amelyet ő maga vezényelt. Egy grófnő, aki az osztrákok között élt, és nem ritkán megfordult a király udvarában, birtokain saját költségén minden hadra fogható jobbágyot felszerelt és egy teljes, 1300 fős huszárezredet állított ki, amelyet bátor nővére személyesen vezetett. A hatalmas háborús előkészületeknek Pest volt a központja, november l-jétől január 1-jéig ide vonultak be az ország minden vidékéről az újoncok százai, akik századokba és ezredekbe beosztva hagyták el a várost, részben dél felé a szerbek és a rácok ellen, részben nyugatra Győr és Komárom irányába indulva a hadszínterekre. December vége felé azonban olyan körülmények alakultak ki — a Windisch-Grätz és Jellacic által vezetett osztrák sereg gyors előretörésével, a tartósan hideg időjárásnak köszönhetően —, amelyek a tüzérség számára még a mocsarakat is járhatóvá tették, ezáltal fölöslegessé téve a Győr és Komárom körüli összes sáncot. E körülmények úgy az elkészített haditervben, mind a hadsereg szervezésében — a központ Pestről Debrecenbe történő áthelyezésével — gyökeres változást idéztek elő. Ez december 31-én, az országgyűlés éjszakai ülésén történt, este 11 órakor, amikor Mészáros Lázár hadügyminiszter néma csendben fejtette ki terveit és javaslatait.