Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
Mialatt Jellacic 40 000 fős, de 100 000-re is becsült katonai haderejével nyomult Magyarországon Buda felé, a magyar oldalon is történt némely változás és esemény; a nádor, aki először a katonaság élére állt, tarthatatlannak ítélte meg a helyzetét, letette méltóságát a király kezébe, és visszavonult a magánélet területére. Pesten viszont a képviselőház szeptember 24-i ülésén Kossuth javaslatára általános hadkötelezettséget vezettek be. A nemzetgyűlés' 5 sok tagja vidékre utazott, hogy választókerületében az egész népet fegyverbe szólítsa. Kossuth is útnak indult, hogy az országos felkelés zászlaját vigye előre, mint mondta, győzelemre vagy halálra. Budán naponta fiatalok és idősek, mindenféle rendű, rangú emberek ezrei ajánlották fel segítségüket, hogy a sáncokon dolgozzanak. Jellacic feltartóztathatatlanul nyomult előre, s mikor Bécsben meghallották, hogy már a Balatonnál jár, és Székesfehérvár előtt akar megütközni a magyarokkal, a kormány még egy békéltetési kísérletet tett, és Lamberg grófot küldte Pestre, hogy a király nevében békét hirdessen. O szeptember 28-án érkezett meg vadásza kíséretében Budára, de rögvest indult a közeli Pestre, hogy Batthyány grófnak átadja a küldetésével kapcsolatos papírokat. Alighogy kitudódott, hogy megérkezett, a nép bizalmatlansága és dühe feltámadt iránta, felismerték kocsijában, és bestiálisán meggyilkolták. De a meggyilkolt királyi biztos ruhájában megtalálták az iratokat, amelyekből, igaz túl későn, az derült ki, hogy Lamberg gróf a magyarok számára a sokak által óhajtott békét törvényes kereteken belül akarta elérni és hazáját az anarchiától megmenteni. Ezalatt Bécsben viszont olyan rendeleteket hoztak, melyek szerint Magyarországon erős kézzel rendet kell rakni. Récsey 16 táborszernagyot nevezték ki magyar miniszterelnöknek, és megbízták egy új kormány megalakításával. Egy manifesztummal feloszlatták 15 A szövegben Nationalversammlung, a valóságban képviselőház vagy népképviseleti országgyűlés. 16 A szövegben Rechy. Az uralkodó október 4-én nevezte ki báró Récsey Ádámot miniszterelnöknek, miniszteri ellenjegyzés nélkül, tehát érvénytelenül. Récsey október 7-én lemondott.