Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

Öffentlicher Anzeiger, 1848. október 25. A magyarországi harc Magyarországra szegeződik most a világ szeme, ahol fontos dolgok értek fordulópontjukhoz. A magyar bátor, harcos nép, és Németor­szágnak már a korábbi időkben meggyűlt vele a baja. „917-ben a magyarok keresztülvonultak Bajorországon és Sváb­földön 1 ', írja Wursteisen krónikájában, „és mindenkit megöltek, aki nem menekült el. A templomokat kifosztották, lerombolták és fel­égették, majd Bázelt is könnyűszerrel elfoglalták, hiszen a nép ek­kora túlerővel szemben még védekezni sem mert, és így ingóságá­val és vagyona legjavával a közeli járhatatlan hegyekbe menekült, hogy életét mentse. Az üres városban a magyarok nem sokáig időz­tek, fogták, amit találtak, kényük-kedvük szerint romboltak, kivonu­lásukkor pedig felgyújtották a várost, majd útjukat Elzász és Lo­taringia felé folytatva hasonló pusztítást végeztek. E vad magyar faj, amely végigsöpört egész Európán, Ázsiából származott, és valószínűleg a Kaszpi-tengernél volt őshazája. A 7. század vége felé vándorolhattak Ázsiából Európába, és valahol Oroszországban telepedtek le. De mivel innen továbbűzték őket, 894-ben elérték a mai Magyarországot, és 900-ra az itt élő szláv és német népcsoportokat már szolgasorba vetették. Fosztogató- és rab­lóportyáikkal meglepték a szomszédos országokat. Lovas harcmo­dorukkal rettegést keltve, szinte feltartóztathatatlanul jutottak el északon egészen Hamburgig és Brémáig, délen pedig Provance-ig. A magyarok, akik a szlávoktól és németektől elsajátították a földművelést és kereskedelmet, önálló államot alapítottak, ami az évszázados külső-belső viszályok dacára fennmaradt. Végül alig két évszázaddal ezelőtt Ausztria meghódította, és így Ausztriához csa­tolták, jóllehet külön alkotmánya és sajátságos jogai megmaradtak. Immáron majd egy évezrede, hogy a magyarok a szlávokat és németeket leigázva, velük egy országban élnek, s karakterüket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom