Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

nyelvüket és büszkeségüket megőrizve, ők alkotják az ország nemességét. A három nemzet végig markáns sajátosságokkal, jellemzőkkel élt egymás mellett. Az Alföld legnagyobb részét a magyarok lakják, számuk mintegy négymillióra tehető, a többségben lévő szlávok a hegyeket, míg a németek inkább a városokat részesítik előnyben. A magyar állam három nemzete sokáig békességben élt egymás mellett, de mintegy 25 éve a magyarok ismét feljebb hordják az orrukat, így a másik kettővel szemben több megszorítást vezettek be, és túlkapásokat is megengedtek maguknak. Amikor ez év márciusában a bécsi forradalom következtében Ausztria ereje megrokkant, kormánya meggyengült, akkor a magyarok, a csehországi és lengyelországi szlávokhoz hasonlóan azt gondolták, hogy ütött a nemzetiségek önállósodásának és felemelkedésének órája. Az osztrák császár már március 16-tól kezdődően megengedte a bécsi kormánytól független magyar kormány működését, igaz, némi kényszer hatására. Magyarország így, a régi kötelékeket feloldva — mivel a régi szerződések érvényüket vesztették — rohamléptekkel vált le Ausztriáról. De ha a magyarok által már a forradalom előtt gyakorolt uralom a szláv népek között nagy keserűséget váltott ki, akkor a magyarok által most kiharcolt új jogállás csak még jobban fokozta azt. Amikor Pesten július 5-én megnyitották a főrendi házat és a rendi országgyűlést, István főherceget, Magyarország nádorát kitörő ujjongással fogadták. De Ausztria ellen napról napra egyre nőtt az ellenséges indulat. Kossuthnak hívták azt a férfit, aki tudta, hogyan kell beszédei és írásai segítségével a tüzet szítani, s ő volt az, aki a magyar parlamentben egyfajta teljhatalmat gyakorolt. Pesten az a hír járta, hogy Oroszország, oldalán a bécsi udvar pártfogásával, felbujtotta a szláv népeket, hogy fogjanak össze Magyarország elnyomására. A Magyarország nyugati területén, a részben csodálatos vidékeken lakó horvátokat nagyon fájdalmasan érintette Magyarországnak Ausztriával szembeni új jogállása, meg voltak győződve keserű panaszaik jogosságáról, féltek a magyarok újra