Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

péterváradi hegyek mellett, ahol Dél-Magyarország legjobb borai teremnek, amelyeket ciprusi szőlőtökből nyernek, akkor jobbra magyar földön Karlóca és Zimony, míg a török határ másik oldalán Belgrád és Szendrő, két elesett erőd, az egykori nagyság jelképei tárulnak szemünk elé, majd ismét jobbra fekszik Újpalánka, míg Moldovánál elérjük a tulajdonképpeni hegyvidéket. Drenkovától kezdődően a folyam melletti sziklák 300 ölnyi magasságot is elérnek, és egy veszélyes szirt, amely körül örvények tombolnak, mered a hajók elé. A hullámok zúgásában elhal az emberi hang, és félelmetes vadon veszi körül az utazót, és az összeszűkült, az egyik pillanatban még látható, a másik pillanatban már vízzel borított sziklák által teletűzdelt, alig száz ölnyi szélességű Duna irdatlan mélységet ér el ezen a ponton. Ha ezt a pontot szerencsésen elhagyjuk, akkor a gyors sodrás rövid idő alatt eljuttat bennünket a havasalföldi határnál fekvő Orsovához. A határt azonban nem akarjuk átlépni és visszatérünk a Karlóca és Zimony között fekvő Titelbe, ahol az északról dél felé folyó Tisza a Dunába ömlik. Ha a Tiszán felfelé hajózunk, akkor jobb kéz felől, a bal parton megpillanthatjuk a Bánátot, fővárosával, a Béga folyó -— a Tisza egyik mellékfolyója — partján fekvő Temesvárral. Temesvár falain belül vannak a tartomány szerb nemességének egyesületei. A város hozzá van szokva az itt különösen tomboló bánáti lázhoz. A Béga folyó mocsarainak közepén az égető napsugarak miatt, a maga gyakran hetekig tartó fülledt szélcsendjével, rossz ivóvízével és a közkedvelt eledellel, a görögdinnyével a forró nyári hónapokban a város 20 000 fős lakosságának fele váltólázban szenved. Temesvár nagy elővárosaival és az erős, kiterjedt erődítményeivel jól megépített városnak számít a Bánát közepén, a Béga-csatorna melletti fekvésének köszönhetően fontos kereskedőváros. Innen nyugat felé indulva, egészen Győrig jelentős gabonakereskedelmet folytatnak, egy másik kereskedelmi útvonal pedig Zimonyon és Horvátországon keresztül egészen az Adriáig tart. A gabona mellett, amely a Bánát igen termékeny talaján mindenhol, de különösen