Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
azért mondatik azon tájék;- mivel a' Tur vize majd mindenik helységnek határát átfolya.Ahelység pedig Nagy Hódosnak azért neveztetik, mert a' Túrnak egy ága a Száraz Berki határba kiszakadván, és a Sonkádi Malomnál ismét a Túrba szakad, ezen kiszakadt viz egy szigetett képez, melynek közepe táján éppen a viz mellett fekszik Nagy és Kis Hodos.II. A' Községnek neve régi irományokból ugy láttszik, hogy Magyar Hódosnak nevezték, de emberek emlékezetére már Nagy Hódos nevet viselt, hihető hogy jelenlegi sajátított nevét akor vette midőn amellettc lévő Kis Hódos nevet viselő helység alakult.III. Hajdan a' Községnek neve, mint az elébbi pontokban emlitém Magyar Hódos volt, a' nagy nevet Kis Hódos alakullása miatt századok utóján vette fel. IV. A község neve mikor emlitetik legkorábban 1470-ben Csató Gergely Diplomájában magyar Mint elébb emlitém Magyar Hódosnak iratik, és későben a' Nagyhódos nevet bizonyosan Kis Hódos alakulása után nyerte. V. Ahonani népesitéséröl sémit sem tudunk sem irományból sem halomásból, sőt a' régi urbáriumból ugy látom hogy hogy régi eredeti magyarok vóltak.VI. A' Község Hodosi (!) nevének eredetéről sem hagyományból sem nyomtatott emlékekből semi bizonyost: köz vélemény ugy tartja hogy az rajta keresztül folyó Hódos folyó vizéről neveztetik Hódosnak. VII. A Község határa három fordulókra oszlanak fel u: m: Garbólczi forduló . Rozsály felőli forduló , és a Kis Hódos felőli forduló : s ezen kivül az északi Tur vize mellett a Köz legelő és vágás , mely nevezett fordulók következő részletekre oszlanak, újfent a' Garbólczi fordulóba. A malomsor dülö , a Hódos vize mellett fekszik a malomsor nevet az abban levő pitli malomtól nyerte, mely jelenleg Maróti János és Maróti Antalnö özv. B. Sztojka Maria asszonyság birtokába van.- a' nevezett düllö rendes fekvéssel bír s szántó földeknek használtatik. Ugyan ebbe a fordulóba fentebbi düllő mellett Alsó szeles düllö következik ezis Szántó földeknek használtatik noha lapályos. Felső széles a második számú düllö mellett hasonlag (!) szántó földnek használtatik ambar lapályos alant föld.Hosszu sor szintén szántó földeknek neveztetik vagy használtatik, mely dombosabb természetű, hosszú sor düllö nevezetett onan vette, mivel a' szántó földek hoszú sorozatával ékesítik azon helyet.Megjegyzendö hogy az malom sor első dűlőből mely kies táj szintén a' falú alatti részlet halastó Düllö nek neveztetik a' Hódos partján lévő regi halastó helyéről, melynek magos töltései még most is mint föld vár fen állanak s vette át elenben a falú alatt, a' Köz temető létezik. A Rozsály és Méhteleki fordulóba következő Düllők fordulnak elő, Méhes gaz dülő második osztályi szántó földekkel, nevét vette a' méhek előtt kedves illatú virág terményeiről.Horgos düllő mely szinte szántó földek és nevét vette, a' föld görbe állásairól.A sárhát szinte szántó föld és nevét nyerte amellette folyó sár patak áról. Nyil Düllö . szántó földeknek használtatik nyíl nevét onan vette, mivel a' gazdák között egy aránt nyil számra van beosztva.Hajlós láp részint szántó részint Kaszállókból áll, hajdan lapályos és gidres gödrös zsombékos hely levén, honan hajlós láp nevét nyerte,
