Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Szamosközi járás

Kis Hódos felöli fordulóba következő dűlök létezik. Kesely mező részint szántó részint Kaszállókból áll. Neve eredetére arégíbb emberek szó szerinti hagyományokból az fejlik ki, hogy hajdan azon helyet valami Kesely nevezetű birta és használta a' honan jelenlegi sajátított. Rigó mező 3-om részre oszolva u. m. telekhely - Nyilas és Hoszú sor dűlök

: anyilas szinte gazda szám szerént osztatván egyenlően mondatik Nyilasnak valamint a' hoszú dülő a' földek hoszasága miatt neveztetik, a' telek hely nevének eredete Bizonytalan. Utólagosan megjegyzem, A falu alatt keletre a Hódos fojam mellett nyúlik a garbólczi erdő

ig egy db. cserjés hely, mely rekesz

nek neveztetik; bizonyosan onan; hogy azon helyről mint igen alkalmas reketye vagyis rekeszteni való termelő helyről - hordták meg Boldogultj aink a' rekeszteni való veszőtt.Ezen tér vagy Hely meg nevezését Nagy Hódos község részére 4 öregebb Korú, a' föbiró, és Tiszeteles lelkész Ur jelen létökben össze irtam. Kelt Nagy Hódoson 1864 April 17-én Sebestyén Imre mk Kör. jegyző [Nagypalád] (II, 176-178) ad l-ő Szatmár megyében három Palád van u. m. Nagy Palád Kis Palád és Bot Palád, mind három Szamosközi járáshoz tartozik Szék helyök F Gyarmat. Vidéke mint hogy régebben ezen és a szomszédos községeknek határát nagyobb kiterjedésű erdők borították, Erdöhát elnevezéssel bír. ad 2-ik Csak egy mi az előbbi pontban följegyeztetett. ad 3. Hogy valaha más elnevezéssel birtak volna bebizonyítására adataink nincsenek, és semmi hagyomány sem forog a nép ajkán rege alakban melyből kilehetne fürkészni ezen helységek más régi elnevezését, s úgy látszik, hogy hajdan is jelenbeni elnevezésöket, melyek ország szerte ösmeretesek,- birták, ad 4. Ezen községek hihetőleg a telepítésről említtetnek s neveztetnek el, mely úgy látszik elődeink bejövetelére esik. ad 5 ezt mutatja a jelenlegi magyar ajkú lakosság, s nincs eset reá, hogy a Paládokat valaha idegen ajkú nép lakta volna, bizonyítják mind határában levő egyes helyek, mind a községi lakosság egyéni elnevezései. ad 6. A Paládok elnevezése hihetőleg a mellettök elfolyó Palád nevezetű vizétől származik, mely hajdan a Tisza és a Túr folyók vizétől tápláltatott. De jelenben, miután a vizszabályozás létrejött csak nagy esőzések alkalmával van meg telve, ezen szók pedig Nagy Kis és Bot a községek neve elébe jelzőleg csupán megkülömböztetes tekintetéből ragasztattak. Nagy Palád község határának eggyes elnevezései. ad 7. Nagy Palád Község határait három forduló képezi, az l-ő forduló a szomszédos Ugocsa megyében kebelezett fertős Almás határával fekvése keletnek, elnevezése Almási forduló

: Ezen fordulóhoz alább olvasható dűlők s eggyes elnevezett föld darabok tartoznak u. m. Nagy átal és felső malom utközi dülö

. Tar nevét régebbeni birtokossátói veszi. Kis átal keskenyen s hosszan nyúló szántó föld, Határ a határ megszakadásánál, Nyires az