Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
3. A' legrégibb időkben a' Rápólti Nemzetség birván, ezen nevezetét mind ez ideig meg tartotta 4. Domahidy György és László elfoglalták volt, de Rápólti Andrásnak László fiának 'Sigmond Király vissza adta 1430-ba 5. Nem népesittetett sehonnan.6. A' név eredetéről más tudomásunk,- mint a 3-ik pont alatt említve van - nints. 7. Mezei dűlők. Az Északi oldalon a' határ többi részétől a' Szamos által elszakasztva mint egy 80 h. nagy területű Korod erdö nevü hely, melly hajdan gyümöltsös és makk termő hely volt; most szántó főld.A határnak keleti részén a' Portsaimai határnak fogás helye mellett Halvány és Örmény hát sorja ; előbbi nevét a' hólt Szamos tól, az utóbbit pedig a' határ délről a' Portsaimi határtól elválasztó Örmény pataká tól vette. Ettől nyúgotra Alsó és Felső füzes , ettől nyúgotra a' Kenderes kert és temető Sor , ettől nyúgotra a' Portsai mai ország ut által elválasztva az előbbiektől van az Ököritai árok és Nagy Árok alja , ezen alól délre a' Keleti oldalon Rekettyés - melly még 1760 körül Tölgyes erdő volt. Ettől nyúgotra az Ököritai határ felé nyúlva délre az Ormány pákák ig - de a' melly már ma kiszáradt - Valányila nevü, jobbára kaszálló hely. Jegyzés Semmi iratot, sem az Egyház, sem a' községi iratok közt nem találván, szájrul szájrai hagyománykénti tudomásunk az, hogy Rápólt község emlékezetet felül múló idők ólta e' nevezeten áll, 's a' leg régibb időben a' Rápólti Nagy Család birta mint örökjét; 's határjában az Ugy nevezett Mátsa nevezetű hely, a' régi Pünkösdt töltés árkától kezdve egészen a' Rápólti Családé volt; ezen kívül szomszédoltatik Nyugotról az Ököritai határral Tyúkod Portsaima község határának fogás nevezetű hellyé, - melly a' Szamos fojóra nyúlik, ugy szinte Észak keletre és Északra Gyügye és Czégény Dányád községek által szomszédoltatik; melly községeket a' Szamos folyó vize választ el.Kelt Rápólt April 16-án 1864. Tóth Benedek mk Hordón Ferencz reflelkész biró Grosz Endre msk Erdei Farkas Jegyző gondnok Szabó István birtokos Helynevek (II, 229-230) Remetemező községből, Szatmár megyéből. E pontra: Remetemező Pomti Szatmár megyében Kraszna közi járásban ösi nevezette Pomti mely nevezetét onnan vette a mint a nép hagyományból veszik, az első ki oda telepedek (!), mint hogy erdős hely volt, irtáshoz fogtak és az erdőben lévő s találtatott vad tsemetéket meg hagyták, mely románul igy mondatik Pomi tiszta román helység mint tanusityák a topographiai pontok elnevezések u: m: Podu bikonczuluj a viz neve bikontz mert bikorol jön, és onnan a hid Podu bikonczululy nevet kapót, Ungyu mori kranga .
