Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Kraszanközi járás

mely anyit tesz malom szug - Taejusa . magyarul hárs, Balta luj Stefu s.t.b. Magyarul Remetemezö helység nevét onnan hordja, mert régenten Veresmart helységben Remeték szent pál klastroma volt, kiknek az erdőségben mezejek volt, és onnan lett Remeték mezeje Remetemezö­Remetemezö April 20 864 Brán László jegyző Hely nevek (II, 235-237) Résztelek községből, Szatmár megyéből. Utasitás I-ső kérdő pontjára Résztelek község Szatmár megye IV- kerület Kraszna közi Szolga biroság: Erdődön - Szék helye Szatmáron ide tartozik II- ik pontra. A' községnek két féle neve él mostan - magyarul „Résztelek", románul „Tatarest" név alatt.- 's mind a' két neve országszerte ismeretes elterjedéssel bir a' két külömböző ajkuaknál. III- ik pontra. A községnek hogy más elnevezése lett volna,- nem tudhatni. IV- ik pontra. Szirmay ként (!) már 1411 -ik évben is Részteleknek neveztetett, midőn Szatmár Várossával Sigmond Király által Wuchowích György Rácz Uralkodónak e' község által adatott. V. Már ekkor e' község népesült lévén,- 's később ez előtt mintegy 300 ével svábok Résztelek községben meg telepedni akarván már ekor elég számai lévő román ajkúak közül különösen Petruczán nevü románok azokat kiűzték,- már azok erős hitben lévén, hogy templomukat,- ott hói Madarászi János Urnák 50-k ház számú beltelke van - felis állítják,- végkép meg szűnt.- 's az ólta is tsak román ajkúak lakják a' helységet., VI. Köztudomásból a' név eredetéről anyi tudható: a' helységet egy , Toi Sátului " czimü folyam keté szakijtja, és elválasztja a' Szatmár hegy felöli Szatmár városának volt jobbágyait a' Grof Karolyi Családnak nyugot részén lévő jobbágyaitol,- itt a' telkek részekre oszolnak, ónét vette magyar esmeretes nevét a' „rész és telektől" Résztelek. Tatarest nevét pedig ónét,- mivel délről fekvő domb alatt a' tatár futáskor a' tatárok ezen helyen pihentek meg, 's olta (!) e' domb is .. gyalu Tatarest-nek" neveztetik. VII-ik pontra. A község a' „Toi Sátului' folyam által választatikel a' két volt jobbágyságtól mint a' VI-ik pontban érintetett,- és most is a' Szatmár városi volt jobbágyság Szatmár hegy felöl kisebb térségben.- A Grof Károlyi család volt jobbágysága pedig nagyobb elkülönitett térségben birja földjeit,- mind két résznek külön legeltetési gyakorlatja - ezek a' Grófi Családtol jobbágyság jogán nyert, 's kiosztott erdejek - amazoknak pedig nintsen.­a) Topographiai terület Szatmár városa volt jobbágyainak nyugotról neveztetik .. Nagy mocsárn ak" dombos Szatmári hegy felől, mivel alatta délnek hajdan egy már meg telt mocsár létezett, most szántó termő térség. b) Cserhát szántó föld síkság ­Tatár domb délnek, nyugotnak a' Szatmár hegy hajdan erdőség lévén cserfával - ónét vette eredetét,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom