Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
6. ) Annyit lehet tudni a' név eredetéről, hogy K. Szolnok szomszéd megyéből eredő 's a' határt keresztült (!) vágó Nánda nevü patak vizenyösebb hellyén az 1020-d év táján kellő mennyiségű nád növekedvén mondatott azon kérdésre hol laksz „Nadtübe" 's utóbb magyarosítva Nántünek neveztetett. A' Huredúi vagy Húrez nevet onnan vette, hogy 1017-ben, midőn a' Románok meg települtek, hegyes, völgyes rengeteg erdőből állott az egész határ 's környéke,- kik azon időben hit feleikkel találkozván lakások hellyiségről kérdeztetvén feleletül adák: lá Húrez, mely magyarul annyit tesz „Baglyok vidéke" 's igy ma is él azon nevezet románul Húrez (:Bagoly falú:) 7. ) A község határában elő forduló nevek: Lonka Tabla . Nánda . Határszél . Drúmú lőcsi . dülöbeli szántó földek, határos RTerebes, Dobra es Korond falvak határaival.Var dombi dülö . Kaszálló rétek, határos Alsó Szopor község rét földjeivel.- mely dülö onnan vette nevezetét; hogy a' határ dél nyugoti részén a sik terségü rét közép táján, egy 7 ölnyire emelkedett dombotskán hajdan Rákóczy Fejedelem által termés kőből épittetett Vár romjai talp köve most ís szemlélhető,- 20 év előtt használhatatlan rozsda által meg emésztett fegyver darabokat találtak a' vár omladékai közt. Ezen vár domb tól dél nyugotra a' Nántüi és Korondi határ őszve ütközésén fekszik egy Farkas orr nevü korcsma,- Groff Karolyi György ur birtokához tartozó. Dél keletnek fekszik Ló kert és Kimpui- név alatt körül kerített éjjeli legelő.Szőllő hegyei: Q Hegy a' határ nyugoti részén Észak felé folyó hegy lánczban,szomszédos a' Dobrai határral Ujj hegy a Napkeleti részen Rákos Terebes felől,- mely szőllő hegyek igen szép fekvésüek,- ritka nevezetes több ideig tartható, meg próbált jó borokat teremnek.Földjei terméketlen, csak nagy szorgalmú trágyázás mellett a' két szeres búzát,- kevés tiszta búzát, Zabot krumplit és Tengerit.Erdeje fekszik a' keleti részen, Rákos Terebes és Dobra falvak határaival szomszédos.Cser, músdaj, kevés tölgy, és Bük fás,- nagyobb részben a' Gróff Károlyi Családé a' község által a Grófi urasagtol eggyesség utján nyert Erdö rész el különítve körül árkolva használtatik. 8. ) A' község 95. földes gazda, és 40 Zsellérből áll, lelek száma 705 kik közzűl 520 gr. kathólikus, 150 RC 35, Izraelita,- mind ket keresztény hit felekezetnek helyben templomjok és r. Lelkészök van. 9. ) A Korond . Rákova és Nánda patakj a folynak a' határon keresztül, mely Közép Szolnok vár megyéből keletről veszik eredetöket, és folynak Nyúgotra a' Kraszna vizébe.10. Határának terjedelme, szántó földekben 1168 hóid 650 Döl.- kaszálló rétekben 351 hóid 939 Dől.- Szőllőkben 123 h. 3751 Döl. Legelőben 368 hóid, 983 Dől. Terméketlen vízmosásokban 182. hóid, 1424 Dől. Erdőkben 594 hóid, 480 Döl Catastrális holdakban számolva. 11. Legközelebbi piacza Hadad, Tasnád, Alsó Szopor K. Szolnok vármegyében,- és Kraszna Beitek évenként 7. országos vásárral Szatmár Vmegyében. Jegyzés 1646 Kemény Jánosnak, és neje Kállay Zsuzsannának Királyi adományai adatott.-
