Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Kraszanközi járás

Helynevek (II, 211-221) Nantű Községből Szatmár Megyéből. 1-ször Nántü Község tartozik Szatmár Megyéhez Krasznaközi Járáshoz: Székhelye Szatmár Királyi Város. Népessége áll a) 430. G: Cath: Vallású, és Román ajkúakból. b) 150. Rom: Cath. felekezetű és Németh (Sváb) ajkúakból. Határának Kiterjedése áll Öszvesen 2957. Cath: hóid 985 •ölből. Melyből a) Szántó föld 1282 Cath. hold és 1025 Dől b) Rét „ 412 „ „ „ 200 Dől c) Szőllő „ 1311 „ „ „ 1300 Dől d) Legelő „ 289 „ „ „ 1360 Dől e) Erdő „ 841 „ „ „ 301 Dől Ezeken kivűl. a) Haszon vehetetlen és terméketlen tér 101. Cath. hóid és 614 Dől. b) Benem számított Udvarok, 's Uttzák térsége 43. Cath. hóid és 766DŐ1. Föld minősége: Veress és Sárga Agyagos, egy kisebb része pedig Szikes. A lakosság foglalkozása: Föld müvelés, Bor termerés (!) és Barom tenyésztés. 2- szor E Község neve Nántű A környékben ismeretes Húúrez Román név alatt is melly Magyarul anyittészen hogy Bagoly. Jelenleg pedig Ország szerte ismeretes „Nántü" név alatt. 3- szor A Község elnevezését illetőleg Az előbbení pontba már meg van említve: miszerint e Község Húúrez Román, és Nántü magyar elnevezés alatt áll Hogy pedig e Község a Nántű nevet honan és mikor kapta, azt a legkorosabb élő emberek következőleg értelmezik. Ide a' Németség (:Sváb-ság:) a' környékbeli községekből ennek előtte mint egy hetven, nyólczvan esztendővel kezdett egyenként betelepedni, s addig az ideig e Község mindég Húúrez Román el nevezés alatt álott, ezért is, mivel e' határt emberek emlékezete ólta előbb Románok Ülték meg, s lakosság három része(!) mai nap ís Román ajkúakból áll. A Nántű elnevezést pedig onan kapta, hogy e' Községet egy Nánda nevű Patak folya keresztül: leg idősbb emberek emlékezetük szerént pedig a' patak eredeti nevét onan vette, hogy a régi időben e Patak Nádas helyről forrott ki, és a' kiejtés könnyebbségéért mind a' Svábság, mind pedig a' Román ajkú lakosság a' Nádtü helyett,- a' Nántű elnevezést karolta fel, és így közvélemény szerént e helység is a' Nántű nevett e Patakról örökölte. 4- szer Hogy e Község mikor, és honan népesíttett ahoz még közelíteni sem bírunk, hanem emberek emlékezete szerint mint mint (!) fentebb is meg van említve e helyet leg elsőbb ís Román ajkúak ültek meg. 5- ször Az ezen pontra vonatkozólag meg feleli a' fentebbi negyedik pont.