Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
Vár kastélynak meredek hegy tetőn föld hant fedte romjai jelenleg is találhatók, Ki volt azomban annak első fel állitója 's tulajdonosa, nem tudatik bizonyosan, de hihető hogy Dragffy Sandrinak fia Mihály volt fel állitója 's egy kori tuladonosa, ki felség sertés (!) bűne 's feslet élete miat 1470-d Atjatol maradt kraszna bélteki jószágát el vesztette és az tulajdon Atja testvére György Unokájának Bertalannak a fenn emiitett évben Matijás (!) király adomány képen adta át, melyről a hagyomány (!) levél igy hangzik. Hogy Bélteki Drágffy Mihály maga törvényes feleségit megölte és egy nemes szolgáját egy aszony miatt, melyei paráznául élt, minden vétke nélkül keserves halálai ki végezte a világbul őt.- Ez Várkastélyból azután, mint birtok vesztett gonosz ember, hog élelmi ki ne apadjon, a magahoz hasonló munka kerülő emberekkel a közel levő községeken, de leg inkább az akkor még a románoktól lakot Sándorfalusiakon kiket később egészen le igázva, Atja nevéről mint volt birtokosától Sándoriaknak, románul Sandreni el neveztetett, 's rajtok erőszakos Urasági jogot gyakorolhatot. A várkastély azután mikép indult enyészetnek 's miképen pusztulhatott el egészen szinte nem tudatik mert még 1511 évben Károlyi Zsófiának Csobay János feleségének és Kasuhy Borbálának Károlyi Mátyás hites társának királyi adományul adatott átal ezen Kastély, 's már 1518-ik évben mint puszta helyen Bátori György István és András el foglalni akarván a Karolyiak ellent állottak (lásd Szirmai Szathmár megye leiras) de hogy fegyveres erö által kecsegét nem szenvedve mert a hogy tetőn mely mint feljebb említtetett Cseteczé nek, vagyis Váracskának hivatik, találtatott két agyú golyó melynek egyike hét fontos, a másik pedig valamivel kisebb (ezen két golyó jelenleg is birtokomban vannak) ugy nem külömben a vár hegy alján szántás alkalmával találtattak az egy kori vár ostromának több jelvényei: ugyanis egy réz buzogány, mely talán jelenleg is egy Erdödi volt Uradalmi hajdú birtokában vagyon, azután két réz Csákány, több réz zabola lánczok, réz sarkantyú és más vas nemű fegyver darabok, melyeket az illyen ritka régiségeket beesülni nem tudó köz nép hánt 's vetet. Nem mesze ezen vár kastélyhoz keletre a hegy szorulat mentén egy csergedözö forrás és patak ömledez melynek terebélyes bük fáktol körül vett bő forrása igen jó enyhitö italt nyújt a munka szerető fáradt embernek, ezen csergedező patak tövében mely felső Boldád egy részét hasítja az egykori Varkastély tuladonos rablót kincseinek kő hegy oldalában ki vájt raktára vagy boltja állott, mely boltról az emiitett patak bolt vagy bolda patakjának ( Valea Boldi) jelenleg is neveztetik. A rablót kincsek raktárának, vagy Boltjának egykori fenn léte anyira élénk hagyomány a köz népnél, hogy a mult evekben, egy pár ben szülött a kincs meg találása reményeben, nem sajnálta abbeli fáradságát, hogy utána ásson, de siker nélkül, mert annak ki puhatolására sokkal nagyobb erö 's hoszabb idö kívántatnék.- Többek állítása szerint azomban bizonyos, hogy' ennek előtte mint egy husz évekkel az emiitett kincs szomszédtságában szinte szántás alkalmával ezüst lánczal ősze kötőt nagy szerű és különös ídomu kolttok találtattak, de valamint a már feljebb említett régiségeket, ugy ezeket is a becsülni nem tudó köznép el hányt vagy más czélokra használt. Ezek tehát azok melyeket a hely régi történeti fekvéséről részint hagyomány szerint, részint a meg talált régiség jelvényeiből föl jegyezhettem. Egyebb eránt Draffyaknak elei Oláh országi Dragameu nevü jeles Bojer családból származtak a mint Balknak és Drágnak testvére János 1381 évben Oláhnak is neveztetett Tisza becs alatt, 1351 évben Dragumeu Oláh Miklós I-sö Lajos király alat, a mint Thuroczi
