Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Kraszanközi járás

Ill-ik részben irja Havas alföldön a pártos vajda ellen harczolván halálával pecsételte Királyához hűséget és Kővár várat Zolnok varmegyeben nyerte jutalmul, három fiat hagyot Balk, Dragh, és Jánost, ezen három testvérek egyike Dragh 1387 évben Atja helyében Erdélyi vajda s' Zotmári fö ispány lett, ez is három fiat hagyot maga utan Imrét, Sándrit és Györgyöt kik Bélteki Drágffyaknak irtak magukat, ezen három testvéreknek Sándrinak fia Mihály az ki fenn emiitett vár kastélyt épitettek. Ami pedig illeti felső Boldád községe eredetét az: hogy a község mely eleinte az erintett jószág veszett Dragffy Mihály rabló zsoldosainak tanyája lehetett 1518 év előtt, nem ezen a helyen 'smás két el külnözött ( !) fél órányi távolságú hegy oldalon 's völgyekben álott. Ezen két község egyike, mely a kincses bolt közelében állott neveztetett Puszta községének, 's ezen Község a másiknál valamivel nagyobbocska birt tulajdon Lelkészivel, Templomával 's temetkező helyével; Amásik község pedig mint hogy a Nanda vizének tövében feküdt Nanda községnek is neveztetett (erről bizonyságot tészen a Maria Theresia iten található urbáriuma) 's ezen utóbbi község amanal kisebb képezte az előbbinek mint egy fiók egyházáé. Mind a ketönek pedig egykori helyét világosan mutatják a mostis létező Szilva fák az első vagyis a Puszta községének fa temploma mostis létezik Szilagy Somlyó mellett Boksicza nevü román kiss községben 1748 évtől át téve.Ezen két községből alakult az után 1748 év után a mostis fen alló felső Boldad Községe és pedig a következő módon ezen a helyen a hol jelenleg Felső Boldád községe áll a fenn emiitett két községbeliek Juh aklai voltak hova lassan és idő vártatva részint az uradalmi Tisztek unszolásából, részint pedig a Templomba könyebb együtt járhatásra tekintetéből a Juh aklok helyére keztek költözködni 's meg telepedni, honét román nyelven a községet mai napig is Stinának is neveztetik (vagy Juh aklának), itten azután közös akarattal fel épitettek 1749 év után a mostis fen állo fa templomot.Czinka Mihály pm PECSÉT

1 Manye Demeter Roman Catolicus Lelkész PECSÉT

2 biró Németh Adolf ifj Federán Demeter Jegyző ifj Szabó András PECSÉT

2 Kiss Mihály Esküdtek [A PECSÉT

1 körirata: FELSŐ BOLDAD KÖZSÉG PECS, középen: 1860] [A. PECSÉT

2 körirata: SIGILL PAROCHIAE FELSŐ BOLDAD G. R.C. 1832] Egyéb eránt Felső és Alsó Boldád Községek nevezetöket nyertek a Bolt vagy Bolda Vizétől, mint említve volt a víz folyása szerént. Kelt Felső Boldádon Martius 26-an 866 Kiadta Czinka Mihály pm Felső Boldadi Gcath Roman Lelkész