Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
most szépen díszlő Goth fényben díszlik újból a 382 éves templom,- magas dombról nézve szélyel Szathmár és Közép Szolnok Megye rónaságain. Nevezetesebb hely elnevezései Erdőd egyes határ fekvéseinek. 1- ször A Pap telek melly a nagy erdőségbe van hajdan papok birtoka volt. 2- or László tér ez későbbi elnevezése az Uradalom tisztjeinek 3- or Génesi (!) Domb a mellette lévő tóba sok gémek tanyáztak.- nevét innen vette. 4- er Cserhát Cser fajairól és cseres földjéről nevezetes 5- ör Kőtő , madarak kötéséről 6- or Büdös forrás 7- er Vájerli . 8. Körte fa , körtefás helyéről 9. Akasztó domb Akasztó helyéről 10. Mocsár . Mocsáros hely több ágyú telep helyek láthatók. 11. Balaskó . a magyaroknak régi elnevezések. 12. Budai hegy Budai Szöllő ültetvényeiről. 13. Becski ház , a Becski Családnak ki zárólagos adomány szerénti birtoka míllyek többen vannak a határba, Gr. Teleki, báró Apor, Ötvös Pelei G. Karácsai, Gr. Lázár Erzsébet vagy Bagosi Gróf Cseh b. Józsika, Kállai, Kende Kruspier Csernél Solymosi, Csoba, b. Bánfi, Korda stb. birtokok kiválcságos jogokkal s több Regale beneficiumokkal. 14. Csüribércz cserés bokros hely vólt.15. Dám vadas 1848-ig a Várhoz tartozó vadas bekerítet kert volt dam vadakkal. 16. Zsombokos Zsombokos helyéről nevezetes 17. Rózsa- parlag rózsa termő hely különben Rózsa Család birtoka vólt18. Kömözö kúti , vagyis termés kő kutjáról hivatik 19. Bakócz még Bakáts Tamás Érsek primas és bíbornok tuladona volt kit németesen Bakocznak írtak ki 1400 elő Erdődön születet atya a hagyomány szerént kerekjártó mester volt. Erdőd Április 26. 864. Sulyok László sm jegyző Helynevek (1,156-171) Erdő száda Mezővár. községből, Szatmár megyéből. Ad 1-um Szatmár megye Krasznaközi járás - a nép nyelven Erdő száda és Ardusát Mező Várossá Tománya, Oláh Újfalu, Oláh Tótfalu és Farkas aszó községekkel Buk (!) alyá nak neveztetik. Ad 2-um Csupán Erdő száda és Ardusát név alatt ismeretes Ország szerte lakossága egészen román catolicus vallású Ad 3-um Semmi más Ad 4-um Emberek emiékezét meghaladó időkre terjed Ad 5-um Hagyomány szerint Erdélyből Ad 6-um Semmit
