Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Id. Mándy Péter: Szatmár megye
Barta rekesz, Nagy tóhát, Tyúkos, Mogyoró csere, Csinál ergéjénél. Csanál helyett itt csinált is mond a nép. 213. Ro'sály Helység. A Sár vize a falut végig folyja két részre szakasztva, hol széles fa hidon esik Kis Ro'sályba az átjárás. Észak felől egy nagy posvány közepette van egy főid hányás, mely az ellenséget kémlelő hely lehetett. A Ro'sályi Vár udvarba négy szegletre épített volt 4. bástyával, melyek kettejének omladékában ma is nyoma van. Körül volt mély árokkal véve a Sárvízből vízzel ellátva. Az Udvarra dél felöl 12. öles fa hid vezetett. Kivül sarkon volt a Templom, de a melynek termés kövei a Reformátusok mai templomába beépíttetvén, hol a fatoronyban a Kun István által öntetett harang így felírással: „Kun István tsináltatta", ma ís hívogatja a híveket. A Kurucz, Tatár, és törökökkel történt csatározásokat mutogatják a déli oldalon talált puska és ágyú Vas golyóbisok. 1271-ben Rosályi Kun Gróf említtetvén, leg régibb birtokossai Kunok voltak. 1394. Rosályi Kun Lukátsnak Nikopolyi ütközet előtt Budán tartott Ország gyűlésen, Mester Címen emlékezete van, kire a segéd pénz össze szedése Ung, Bereg, és Ugotsa Megyékbe bizva volt. Ez ott Ország Nagyjainak neveztetik, mint Istvánfy is 21. R. irja. 1555-ben a Rosályi Uradalom Ura Drágffy György ki halván vissza szállott azaKún Nemzetségre. 1629. Kún László, majd 1648. Kún István is Szatmár Vármegye Fö ispánjai voltak. 1669. a Nyugtalanok Vezére Gyúlafy László, Gróf Strassoldo Károly Szatmári hadi Vezér által megszalasztatván, a Várát felgyújtatta. Rosályba az helységgel együtt Gyulafy Erdélybe menekülvén, hol öt halva ezer, elevenen elfogónak pedig 2000. tallér igértetett. 1528. Kun Kotsárd (Gothárd) Zápolya János hűséges Vezére 1536. Szatmár Várának ostromába elesett. Mogyoróson, Szőlős Kertnél, Medve szeg, Pallómező, Rétalyja, Húgát, Kis Telekhát, Tóthláz, Sárhát, Rekesz, Akol, Telek, Tóalyja, Tánczos, Keresztút, Sűrű alyja. Nagy Kengyeles, Hollós, Forrás hát, Cseralyja, Kis Csere, Nagy Csere, Csere közi, Nagyirtás, Szék, Szék alyja, Sor fa. 214. Nagy Hódos Helység. Nevét vette a falun keresztül folyó Hódos vizétől, régtől egy Halastó vagyon, mely bizonyosan az itt Klastromot tartott Szent Ágoston Szerzettjeié lehetett. Malomsor, Sár hát, Hosszúsor, Hargas; mely a haragtól jöhet, Nyil, Keselymező, Telekhely, Nyilas, Csonkás, Rekesz. 215. Kis Hódos Helység. Jó makktermö tölgyessé van. Nyires alyja, Nádas, Úthossza, Kerekszeg, Színhely, Ballagorondja, Rekesz, Kis mező. 215. (!) Garbólcz Helység. 1344. Gutkeled nemből való Elleus bírván, a két fél Méhteleki birtokossokkal a határt igy adták elő, hogy első határjel Pyliske helység határ hányásától kezdődvén a Zomogha pataka mellett, mely Sthirah Zomogának is neveztetett, mendegélvén bizonyos Útra, mely Rózáiból Garbólczra lefelé vezet, mindenütt a Zomoga lefolytában a hol az Éger vizibe belefoly, és beesnek a Sár vizébe, az Éger két felé hasítva megyén az Égerviznek közepén a határ a két helység köztt azon helyre, mely Garbólch fokának neveztetik. Kelt Fekete Vasárnapon 1344. a Váradi Káptalan alá írásával, jelesen Bethránd Kardinál Ur Süveges Nagy Prépost etc. f. p. h. (megjegyzendő, hogy ez a Bethrand Kardinál Prépost a Pápának attyafía volt). Két párba irva a szélin a betűk át metszésével hitelesíttetett. Fenek, Körtvélyes, Rekesz alyja, Szilvás alyja, Apró sor, Kertalyja, Kenderes, Éger alyja, Domó, Nyáras, Tőkés hát. Másutt gorond vagy goroncz. Gát farka. Igy hangzik a falufarka az az útszáró. 216. Szárazberek Helység. Mikola, Száraz berek és Sima helységeit 1612-k évi Királyi Adománnyal Márk Gróf de Mykola nyerte, azon Nemzetnek Száraz nevü Ága ki
