Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Id. Mándy Péter: Szatmár megye
fogyott, de a Mikolay ág még életben fennvan. 1327. Cháky István 29. ft.ért Mikolay Jánosnak az ő rész jószágát kibotsátván, róla nyugtatja 29 ftig. 1339. Hosszas pert folytatva Záraz berki János, az annya társaságában, Nicholay és Frichkó Királyi Kamarának Grófjai ellen, azt állítván amazok, hogy János atya László, ki hamis pénz verés vádja miatt megégettetett, nem igazán vádoltatott, és igy hivségtelenség nem levén, Tamás Zonouki Fő ispány és Erdélyi Vajda fel nem kérhette, s a birtokba be sem botsátották. Deez ellent nem állván egy negyede Tamásnak oda Ítéltetett. A' mikor határát is feljárván, azt Nogégernél elkezdvén Pyliskétől eljelelendők a Nog éger mellett sok határjeleket raktak. Mikor pedig Garbólcz határáig eljutottak, Elleus Mester egész a Túr vizéig, hol a Hódos vize belőle kiszakad, ellent mondott, és a határ hányást nem engedte. Onnét Mykola határának fordulva, a Nagy Erdőn keresztül a Vermesághoz jutottak, azután Széles berken keresztül, által a Lygethen a Kenderátóhoz értek, és Nog Telük helyen hányásokat emeltetvén, a Kis Eger mellé jöttek a hol ez a Nog Égerbe szakad, és itt a határ járás végződött. 1362. Zárazberky Mihály, Mikolay Lászlóval a helységet két egyenlő részre felosztották a Váradi Káptalan előtt. 1500. Báthoryak Ulászló előtt Mykolayaknak Zárazberket - melyet Báthory András foglalt volt el - vissza eresztették. A Völgybe, Libutz szeren, Új képnél, Varjas, Méh kert, Fogás, Batarts. Ilyen falu Ugotsába van. 217. Sár Helység. Régen a Sári Nemzetség birta. Homok felől. 218. Homok Helység. Erdejét az Éger és Sár körülfogják. 1406. határa Kis Nemptitöl megkülönböztetett, és akkor Homoki Nemesek birták. 1717-d dúláskor a Tatárok kikerülték. A Dinnye földeken, A Kerek tiszta dombon, Bokor rekettyénél, Fekete berekben, Nagy gazon, Új mezőn, Vásár útra véggel, Kováts tag, Nagy rét, Főrdő itten Szójárással Firidő, Feredőnek is mondatik. 219. Sziget puszta. Más neve Szigetfőpuszta, mely a Lázáriak, és Szatmár Németi Várossá által biratik. 220. Mikola Helység. Ezen helységben a Reformátusok temploma oly régiség volt, melynek a falai rakása függőleges ón nélkül görbe girbén rakattak fel felé, kivül a mész lepattogás alatt leg felső párkánya ó hitű ódon dúrvás fekete lineákkal vonalozott volt. Az lehet gyanítani felöle, miként az még vagy pogány - vagy leg ősibb keresztyéni épület volt, - de egy pár tized előtt le bontatván, szép új alkotású háromszor nagyobb templommal váltatott fel, az utolsó vakolás még hiánozván, a fedele cserép, szinte két öles dombon helyheztetve - távolra kitetsző. A még fiú ágon is fenn alló Mikolay Nemzetség törzse Mere Grófnak nevezett II András Királytól 1216. nyerte ma is eredetiben létező Kir. petsétes (melyen a Király képe látszik) adomány levéllel, Özvegy Saul Grófnétól Chanád Vgyei bizonyos földért Michola helységet, melynek birtokába Perestóldó Jóba Erdewdi Gróf által bevezettetett, határát is megjárván. Az első határ kezdődvén a Túr vizén a Raphael Gróf malma mellett, megyén a Pyscharus tava közepén a Nog Égernek, a hol összeütközik a Pothena (ma is Bodonya) főidével. Onnan a Rekezilnél Vasváré határán a Nemetek Kis Nempthy nevü helységéhez a híd mellett (ma ez puszta). Onnan Raphael gróf földjéhez. Onnét tövisses bokrok köztt Berehe (ma Szárazberek) felől ismét a Raphael földjét érvén, és a Nog égre Nicholay helységnek marad. Nyúgotra fordulva a Kozma földjéhez, majd északra Tubcrónak határival szomszédoltatik. Innen a Hodus vízétől a Túr vizénél egy Craldos (mogyoró, som, vagy Carpinus) tölgy fa alatt főid hányás tétetett, Honnan keletre a Túr vizéhez
