Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
c. ) „ Nyáras" szántó föld, a' határ mérés ellőtt legelőnek használtatott, nevét onan vette, hogy ez ellőtt nyár fával bővelkedett, természetére közép termetű síkság. d. ) " Herbolcz " Kaszáló rét és szántó föld vegyes. Hajdan „Herbolcz" nevü birtokos tulajdona volt. „ Varga árok" a falu végétől egészen le a' Homorodba, az árok nevezetét onat vette, mivel „Varga" nevű kertye alól kezdődik.- 's lefoly a' kaszáló rét földeken keresztül. e. ) „ Szíllas" szántó föld, síkság - hajdan erdőség - szil fával bővelkedett, honan is veszi eredetét.Purru nevű Balkány foly rajta keresztül, a' Szatmár Város határ szélén északra, ónét ismét délnek fordul az amaczi földekre, és nyugotnak lefóly a' Homorodba. Határos szomszédok. Keletről: Hirip, délről: Oroszfalu és Szatmár Németi Város Darvas nevü erdeje.Nyugotról Szatmár Város szinte északról is Szatmár Városa,és Pálfalva.- Kelet északról Ombod községek határai által szomszédoltatik. Utzák. Északról. Szatmári .- délről Oroszfalusi .- Keletről Ombodi utzák léteznek,- a' falu derekán álló „ Nagy tó" a Bozsó ferencz kertye aljáról nyugotnak a' „Varga" árká ba befóly. Kelt Amaczon 20-k April. 864 Össze állította Barna János msk Jegyző Helynevek (1,19-20) Angyalos községből, Szatmár megyéből. Angyalos község tartozik Szatmár Megyéhez' s a' Kraszna közi Járáshoz; 's már 1381böl említetik 's az előtt már a' Csaholyi uradalomhoz tartozott. Angyalos nevét a' monda szerént onnan vette hogy régente volt a szomszédságába egy Jánosi nevü község hol is Csaholyi leányok laktak 's ezek a mostani Angyalos helyén levő kertbe sokat járván róllok először Angyal kertnek 's később midőn Sárosi Rákótzi Zsigmond Erdélyi Fejedelem korában a Lengyelekkel folytatott pro és contra harczba el pusztult, onnan népesült, 's lett belőle Angyalos. Jánosi községnek hellyé ugy szinte határának egy része Angyaloshoz tartozik. Fordulói először Izged hát mi nevét a Szomszéd Csengeri határhoz tartozó Izgedtöl kellett hogy nyerje. Itt van Melithgaz nevü dülö mi a' Csaholyi Annától származott Melitheké volt, mellette Téglás dülö hol Kápolna volt máig is lelni Tégla darabokat, a Csaholyi nemzetiség építtette. másodszor Csengeri forduló a Csengeri határ mellett itt van Borsó sor és Ketskeréthát dülö, az elsőbe még a leg közelebbi évekbe is leg inkább Borsót termesztett a lakosság, a' másik ös időbe Ketske járó helly lehetett, továbbá Kis erdő sorja és Ér part , az első helyen hajdanta Erdő volt, az utóbbit egy kis ér veszi körül fel egy körbe mit csak sok esőzéskor lát el vizzel a fordulóba levő föld egy része onna (!) futván az le, szomszédos a Puszta Jánosi határral.
