Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
bizonyos Terebesi egyén lak tanyája következtén,- a Sáros utcza ,- annak idejében járhatatlanságáról, és Bábasora- mivel azon soron a községi bába lakott, azon patakotska is mely ez utcza alatt foj Bábasora patak nak neveztetik. a 2-d pontra, csak is egy neve él, más elnevezésre senki sem emlékszik, mert a területen töbnyire magyar ajkú Románok laknak, idegen elnevezéseket nem használnak a 3-d pontra, a községnek nem volt soha más elnevezése a 4-d pontra. A község mikor említtetik legkorábban tudni nem lehet mert semmi nyomra vezető adat nem találtatott sem már 90 évet tul haladt egyének szájából avagy tsak hagyományból sem lehet ki tudni.az 5-d pontra. Nagy rég időbe Vezend Községet már lakták, cs a tatár pusztítások alkalmával is csak azok maradtak itten, mint a Kandra, Havrincsa, Görke, Ptyánk és Belme családok maradtak, a kiktől a lakosság el népesedvén. Azon neveken a községbe most is sok családok léteznek - ugy de vágynak, Dédai, Palánki, Erdei, Papp, Kővári, Nemes, Búzás, Székely, s több illy magyar nevezetű családok, kiknek neveik arra mutatnak, hogy itten hajdan magyarok is települhettek 's a Románokkali együtt maradással össze házasodván el kortsosultak ugy de erről sem tudunk biztos adatot fel mutathatni.6- d pontra. Csak is köztudomás szerént, mindég Román ajkú és nyelven beszéllő lakosok lakták, c községet, mi az 5-d pontot semmiben sem czáfolja meg.- Van jelenleg ezen községnek szép Esperesti lakja, oskolája és nagy szerű Ima háza mellyet hajdan a hírneves Rácz Demeter mint akkori tulajdonossá e községnek Saját költségén építtetett ezen községet is mint Gróf Károllyi Nemzetiség birtokait, Rákóczy ki bujdostával, a Nagy Majtényi béke kötés után Királyi adomány képpen a Gróf Károlyi nemzetiség mint hűségesek örökölték.- Később nevezett község bizonyos had ki tüntetés meg jutalmazásáért fent nevezett Rácz Demeternek ajándékoztatott, de magtalanak halván el ujjólag a Mlgos Nagy károlyi Gróf Károlyi nemzettség birtokába vissza esett,- jelenleg a községet kiválólagosan birja Mlgos Károlyi István Ur, hol is a Mező Teremi uradalomhoz tartozó terjedelmes birtoka van az 1859-d évi meg történt tagosítás folytán 's itten rendezett Szép gazdaság a kellő gazdasági épületekkel, az urad. felügyelő intézkedések alatt eggy Oeconomies gazdálkodik ernyedetlen szorgalommal.- A volt úrbéres lakosság illetőségét negy fordulóban, és el kűlönitetlen legelőben vette, 's kapta ki.- a határ értve szántó földeket átaljában fekete szurkos földből áll, néhol vizenyőssége miatt egésszen bé iszaposodott, 's nem terményező - Rétje, s legelője átaljan az Ermenti ally oldal ra szoritatván, jelenleg a nagy szárazság, máskor a vizek kiáradása miatt nagy részben kaszáihatatlanok voltak, ugy de a bejött tagosítás következtén a Canal isatio által a vizeknek ut adatván a fentebb hellyeni rétek mind fel szántattak, rétege fekete szurkos - a legelő a fel allyas hellyeken jó szelíd édes füvet terem a fentebb rét töbnyire Szikos. 7- d pontra. Van a határon ugy nevezett Kántor halma . Török halom , de miről kiről kapta nevezetét nem tudatik mivel e nemzedék már e nevezettel találta; van még a határon a Hatvani oldal on egy Akasztó domb .- ez magát fel akasztott nőszemélytől kapta.- Van ujolag Mező Petri felől egy jó emelkedett halom, neve nints, és semmi nevezetessége, és hely elnevezése nem tudatik.- Vannak folyójai tüzetesen Barna Babosóra és Zugó , de semmi nevezetességet nem lehet tudni mint azt hogy Réteken es legelőn keresztül, folyó Nagy Kis Határ ér be adják az esőzések által meg gyölt vizeiket és gyakran nagy károkat okoznak a három erek kőzzől nevezetességet erdemei az ugy nevezett határ ér , mely Szatmár megyét Közép Szolnok megyétől hajdon Erdélytől el választja,- melly folyam
