Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
az egész érmentén le folyván Bihar Megyében a Berettyó folyamba siet.- Van az ugy nevezett Sebess ,- ez nevezetes arról miként a Zugóból és ősszel ki zuhanni szokott vizet magába fel vévén irtózatos sebességgel rohan az Ér folyamba.- Ugyan e patak mellett van egy rész birtokos Mlgos Grófnak ugy nevezett Erdö föld - mintegy 60. hóid hajdan itten egy kis rengeteg erdő állott, de jelenbe már irtatván, csak a nevezete maradt emlékbe Van a Köz legelőben egy emelkedett hely ugy nevezett Vajda resz ez nevezetességét meg tartotta miszerént hajdan ez a Nemes Vajda Nemzetiség ki egésszitő birtokát képezte jelenleg legelő.- Van meg ugyan az alsó oldalon az ugy nevezett Sáros tó , és Kobol tó . ezek arról nevezetesek miszerént egy tó alakban alottak a határban, melybe ingoványosságoknál fogvasok lábas jószág beledöglik. Az ugy nevezett Kerek tó , hajdan álló, most e nagy szárazsággal egészen ki apadt - határos ezen község Keletrő Mező Terem, és Hatvan,- délrő Szodoró, napnyugotról Portelek, Északról Mező Petri községekkel, és a Mlgos Gróf Karolyi György Ur Eő Excellentiája pusztájával. Vitka Község részéről feleletek a kiadott pontokra (II, 439-440) Az l-ő pontra: Tekintetes Szatmár Megye Nyirijárás Il-ik kerület, Szatmár. A 2-ik pontra: A község neve Vitka. A 3-ik pontra: Ezelőtt 465. évvel e' Község a Tisza folyása mellett feküdt, hol máig is kerűlőház létezik azon fentemiitett időben a Községet nevezték Szopajnak; de látván azon időbeli rendező Tisztikar, hogy a Község veszedelmes hellyén fekszik, rendelte, hogy a község vitessen killyebb, e' szavakkal atta ki a parancsot Vitki így a Szopaj nevet elveszítvén és a Vitki hellyett Vitkának nevezték, mennyiben a Tótajku népáltal most is Vitkinek neveztetik, mivel az 5-ik pont szerint- Sepes (!) és Zemplén Megyékből népesült, így a Tót szó által Vitkinek mondatott. A 4-ik pontra: az írásban és ha valakiáltal kérdeztetik hogy hol lakol. Az 5-ik pontra: Ttes Zemplén és Szepes Megyékből népesült de már tisztán Magyar ajkúvá válott. A 6-ík pontra: Van a Községben Négy uttza és két zug uttza, melynek nevel Namény vég uttza , Papp uttza . Csődör uttza , Olcsvai uttza . Makó Szorossá , és a Gyepes zug, mellyen a Legelőre járnak, ezenkívül nevezendő a N. Dobosra járó Ország út , a N. Madai Orsz. ut , az Ilkre és tagbeli birtokra járó Ut , és a VNaményban vezető Ut . valamint a Szamostó v. Jándi révhez vezető Ut .- van a Községben Két Imaház Tanodával és Lelkészi lakkal, az edjikc r. k. a másik H. v. ezeken kívül az Izraeliták által is építtetett egy Zsinagóga v. Imaház, van Olaj malma Újhelyi Károlynő asszonynak. A 7-ik pontra: A Község határa Öt dűllőre van felosztva, az l-ő Temető düllö . 2-ik a Mátéloma ; 3-ik a Sövényeskutlapossa : a 4-dik Kisspatakhát . 5-ik Nagypatakhát , az első, második és 4-dik düllőben a Ttes Birtokos Urak Szántó és kaszálójuk van ebbe értve a Tagos birtokot is, a Harmadik és ötödik düllőben az Úrbéresek Szántó és Kaszálló földeik vannak. Jegyzés! A Mátéloma neveztetik arról, hogy azon hellyén hol a' Mátéloma van Erdős rész volt, hol egy bizonyos Máté nevezetű Ember a fáról gallyat vagdalván, ez idő alatt egy más ember arra ment, és a Fán lévő Máté kért tölle egy pipa dohányt, ez ismervén Szokott nagyságú pipáját a kérelmezőnek, felelte, ha a fáról le ugrasz, ugy adok egy pipa
