Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
ut mellett két felöl szinte egy mértföldre jegenyefákkal ültetett be, hogy a ki rándulást regényesebbé tegye.- 5. templom köz ,- ez azon tér, hol a hajdan el bontott fa templom állott s most egy fel sort képező utcza áll.- 6. ugy nevezett Szik - ezen fel utcza azon része a legelőből fel fel fogott térnek, mely Szikességénéi fogva soha termő nem volt.- ugy 7er a Bánát . Ezen kis utcza szeglet még tagosítás előtt jóval a tágasabb kertek végein építtetett 's mivel már termékeny földekből hasittatott ki el neveztetett Bánátnak, innen lett azon köz mondás, "hogy el ment az ur a Teremi Bánátba" - Továbbá a Mlgos Grófi udvar ház kertye mellett van az ugy nevezett Kerek Barnót . álló tó, de a községbelieknek, és Karolyi lakosoknak nyáron által főrdő helyek. Ezen tó, a ki folyástól véd gát által záratik, vizét nyeri Szent Jánosi pusztáról járó Barnoti Szolísi Malom tól (ugyan csak Barnót víz) ezen zátony fel nyillásával, a szomszédos füzesbe van egy vízi malom, mely a meg bocsájtott vízzel, az udvar számára szükségelt őrlést ki szóigáltatja.- e tó közepén van egy Mesterségesen épített Sziget téglából, felül föld hordással közepén egy filagóriával, virágokkal be ültetve, mely kis hely a Csónakázást vágyó Karolyi Nők kedvíért építtetett valamelyik hajdani Uradalmi tiszt által. Át ellenében ezen tónak van az ugy nevezett Angol kerti Luczernás - Ki folyása ezen víznek, kis mértékbe a községbe, de a kertek kőzött mintegy Canalisba vezettetik ki a község alá, hol dél nyugotnál találkozik azon Nagy halom alatti ér rel, mely a kis ér be szakad. Ezen Nagy halom , melynek területe mintegy 600. öl, magassága 4 ől jelenleg - de elö adás szerént a nép kincs keresés tekintetéből a regeknek híve, tőbb mint 10. évekig mindig turkálták, így lehető volt terjedelmét, 's magosságát ki puhatolni nem lehet, mondják, mivel arról semmi adat nem létezik, hogy Tőrök pusztítás alkalmával ör tornyául használtatott légyen - mi hihetőleg az is volt, mivel az Er folyam mentén mindenütt Egészen Nagy Várad s Debreczenig, ílly épített vonhatók pár huzamba - s hihető hogy a Törökök által építtetett,- ennek keleti oldalában van az ugy nevezett Kotlós tó , melynek semmi ki folyása- eredése Zaj név alatt a Gencsi határból, így több forrásokat magába véve jött, a Füzes en Terem alatt keresztül mely a temérdek füz fák csoportos termése miatt neveztetett Füzesnek - a kotlós tóba,mint felyebb említtetik semmi ki folyása nem levén itt meg poshadván, meg büdössödvén 's a benne nőni szokott Növény rökőnyödese által, némi kellemetlen szagott árasztott el, azért neveztetett, mint Záp büdös, s kotlós tojás „Kotlós tónak"; továbbá .. Kis és Nagy Horgos ", hajdan legelő, most kaszálló,- „ Pósányi " hajdan legelő Kaszon (!) annak maradó „ Patkóvá " román nyelven (magyarul Patkó tó ) ennek fele jelenleg legelő fele kaszálló, de már tőbnyire fel szántott. „ Ungyura " mint hajdan úgy jelenleg is legelőnek használtatik,Ezen Kis és Nagy Horgos - Posányi - Patkóvá és Ungyura nevezett alatti helyek ollyanok és onnan neveztetnek, hogy mint egy ló patkó alakúak,- a viz és mocsár által kerítve ugy annyira hogy tsak ís egy lehető bejárások van jelenlegi birtokossainak ís - hajdan e Mező Terem igen tágas legelőjén a tagosítás előtt a pásztorok nyáron bogárzás alkalmával szarvas jószágaikat ezen patkó szigetekké szorították, 's ők mindenkor mintegy véd sáncztól körözve szerencsétlenségtől soha nem féltek - „de adat se volt reá", Van még a déli oldalon a Köz legelö n felül mí árokkal körül van véve az ugy nevezett Nachtwaid egy igénytelen dombotska honnan ugyan a Róna fekvésű Szilágyi szomszéd falvak egy részét be látni lehet, de arról, hogy mi jelentékensége lehetne az írás halgát.még az irás is igy jelentéktelenséggel nem bírunk Töbre menve van nekünk egy ártalmas kis folyótskánk, mi terjedelmébe nem nagy ugyan, de gyakorta igen ártalmas, az ugy nevezett Kiczetz azon kis patak, melly a
