Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
Kraszná ból ered szaradások alkalmával, ő semmi ollyan mint át léphető árok, de a Kraszna vize aradtával ezen kis folyam nem tsak Községünknek, de sőtt a körül lakta falvaknak és Retjeikben kivált, számithatatlan kárt ókoz, és ezért nevezzük Rossz Ér nek; rossz Ér pedig azért, mert tavaszi időkbe csak kinek 6. ökre, vagy lova hatolhatott keresztül ezen eren - Azért mondják tehát „Rossz Ér". E határt a legelő részen hosszába folya az Er vize, mely ágra szakadván Kis , és Nagy Ér nevezet alatt ösmeretes, és az egéssz Ér melléket keresztül futva a Berettyó vizébe ömlik - és mint folyam csak lassan folydogál, hol vad lud, kacsa, szártsa, gém és más vad madarak tanyáznak. Határos ezen község és határa Napkeletről Gencs - Délről Kávás (lásd Er Kávás) délnyugotról Hatvan, és Vezend Északról a Szentjánosi puszta s Nagy Károly Mező Város határaival.Helynevek (II, 81-84) N. Dobos községből, Szatmár megyéből. Adatok 1- sö Kérdésre Szatmár megye, Nyíri Járás második szolgabírói kerületibe N. Dobos Község. hajdan egész 1830 évig Bercgvarmegye tisza Kerületbe volt kebelezve, az ólta pedig Szatmár Varmegye Mszalkai járásba bekebelezve létezik 1850-tól 1859 év végéig pedig N. Varadí Kerület volt Szatmár megye mszalkai Járásba, utolsó postája jelenleg is Mszalka. 2- dik Kérdésre: Egyedül csak Nagy Dobos névről ösmeretes, mind helybe, mind pedig az országra nézve. 3- dik Kérdésre: Helybeli üdősebb emberek elő adásaik folytán, volt ezen Községnek más neve is, nevezetcsen hosszú Dobos, azért volt pedig hosszú Dobosnak el nevezve, mert csak egy hosszú Útszából állott; azútan pedig a nép szaporodás által nagyobb kiterjedést nyert, N. Dobos nevett arról vette. 4- dik Kérdésre: hogy mikor nyerte nevezetét e' Község, és hogy mikor alakult Községgé, az hallomásból sem tudatik. Ha nem a Községen kivül igen régi Ref. Templomról ítélve, oly régi lehet, hogy azt a hon foglalás idejére lehet tenni. 5- dikre: Átalános vélemény az,hogy ős lakói még a hon foglaláskor telepettek itte (!), azomban hon dúló hadak, 's pestis által lakói csak nem végképpen ki pusztíttattak, melynek folytán a' régi századba akkori földes úrai Magyarok és oroszokból, hogy honnan nem tudatik népesíttették meg, kik ís azomban mármost régi orosz nyelveiket elfelejtve Magyar ajkú - Magyarokká lettek. 6- dik Kérdésre: írott adatokból e' Kérdésre semmi nem tudatik, de még hagyomány utján sem, mert az azt bizonyítható irományok a Község Kezeinél nintsennek. 7- dik tto A Községben bennt semmi fel említésre méltó helyi elnevezés nem találtatik: hanem a határban igen is a mint következik. U. m. 1-ször Venvíges gorond hegye : hajdan ezen felemelkedett hely Erdős és vad Szőlő termő hely volt, nevezetet onnan nyerte.
