Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
c) Azomba a' se lehetetlen hogy itt hajdan őseink Hódakat (Castor) is vadászhattak 's innen lehetett Hodász v. megrövidítve Hodász. Mert valaha itt nagy erdőségek és sok tavak lévén hódak bőséggel találtattak: Medve marás , Medvés gorond , és Farkas verem nem kissé támogatják. d) A kerestény (!) Archivárius 270 és 280-ik lapján látható mod szerént a' hóidtól is vehette Hodász nevezetét és pedig a Romaiak uralma után. 7-ik pontra A hely nevek határunkban ezek: Kis mező - Hosszudülö - Veres dülö Borsó szeg - Ligetmezö - Meleg oldal - Cseresznyés gaz - Sikató - Medve marás - Tündérek vára - Ag erdő - Nyires oldal - Pallag mező - Jukas . és Pogácsás kut hátai - Kis csere Bárány szer - Algonya - Magasfa - Csűrös kert - Koldus szer - Sürü - Isten fája - hármas gorond - Hársas - Medvés gorond - Bojhós gorond- Szántó földek mind oly regi elnevezések hogy azokról tudni nem lehet- Simándi egy jó búza termo síkság azon családtól vette nevét mely egykor felfogta és írtogatta mi ís a 4-ik pont alatt emiitett 1669 ólta történt. Ezen hajdan nem nemes család tagjai egy mostan is élő birtokos család jobbágyai voltak ugy lattszik ebből a' nem nemes családból való volt Hodászi Lukáts és Miklós két Ref. Superintendens a' tiszán túli egyház kerületben, kik ís Hodászi nevet az akkori idő szelleméhez képpest vettek fel. Aki Tóth Ferentz Papai tanárnak a' magyar és erdély országi eclésiák históriája 1807 esztendőben R. Komáromba ki nyomtatott könyvét 's ugyan csak a tiszántúli Superintendensek életéről írott könyvét a' felső Szabolcsi egy ház vidék anya könyvebe található adatokkal és a' 4-ik pont alatt felhozott 1669-diki ok levéllel mely az egy házunk anya könyvébe olvasható egybe vetés, e véleményben lehetetlen meg nem erősödnie. A' Lapossak nevei Kripák kut Lapossá - azon Csordástól vette nevét ki emberek emlékezetére itt a' Csordát szokta itatni- Egyházkut Lapossá - Csaholyi verem onnan vette nevét mert vizét Gebe és Nyír Megyesi határokon keresztül Csaholy felé szokták le ereszteni. Borjú kut lapossá a' Borjuk számára ásott kuttól- Papp és Mester völgy a' ref. Papp és Oskola mestertűi vehették nevezetöket és pedig mint hihető a' reformatio ólta, mert Görög hitű Lelkészeknek a most mult század utoljánál regebben nyomára akadni nem lehet, Arany Lapossá egy gyenge elméjű lakos valamint a kertjében lévő körívé fa termését ugyan vízbe hullott sárga virágokat ugy képzelte hogy arany 's ide járt éjelenként utána leskelődni- onnan vette nevezetét. Fatü kut Lapossá - Hosszú Lapossá mindenik magával horgya nevét - File lapossá - Gyermek kereszti - Ugorka lapossá nevezetek honnan keletkeztek nem tudatik - Kincses kut lapossá ról azt regéilik hogy mikor Rákóczy itt szaladt egy harang alá ide a vízbe sok kintseket tetetett le,- de ámbár a mult nyáron is ki volt a' víz apadva se kintsnek se harangnak semmi nyoma. Nem hihetetlen hogy midőn Rákóczy 1711- ben Vajára ment Vay Ádám kastélyába Pál ffy Jánoshoz a' béke felett értekezni ezen Laposs mellett kellett nékíe Erdélyből keresztül utaznia. A Határban található hegyek nevei Dínyés hegy - Akasztó hegy - Házsár hegy - Kettős hegy - Sóskás hegy Les hegy - Penna hegy - Csürkös hegy - Kappanos hegy - Szilfa hegy melynek a' hegye K. Jánosi völgye a Hodászi határba esett - Peselö hegy (a' nép monda azt regéili hogy a rétközről egy meny aszonyt hoztak a' régi időbe, midőn a' lovat pihentetni meg állottak a meny aszony a' szekérről le szálván , peselés közt itt szülte el gyermekét) mind oly régi nevek hogy azokat meg fejteni nem lehet - Czipták hegy egy olyan nevü családtól vette nevét ki itt szántogatott - Malató hegy melynek inkább mulató hegy volna igazi neve ezen magas helyen örömest lehet mulatni, van még egy szántó földekből álló térség M artoni nak neveztetik a' lakosok által; Szirmay emiitett könyve azomba 2-ik rész
