Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
353 § alatt több adatokkal bizonyltja hogy ez Marton helység volt és a' Vay Család birtokolta. Hodászt határozzák délről Gebe - Nyugotról Derzs, K. Jánosi - Északról Eőr - Keletről észak fele Görgés puszta - mely a Jármi határba van beolvadva - Dél felé Jármi - a Ladatz nevü puszta - mely a Nyir Megyesi határhoz olvadott a' régi Szálkai utt mellettfekszik és a Ny.Megycs községek határai: meg jegyeztetik, hogy az említett Ladatz hajdani helység létezéséről még Szirmay könyve sem emlékezik, és csak a régi öregek szájából hallottak rólla a' mostaniak,- azt adván elő hogy ott most ís cserép és tégla darabok találhatók, Megyéshez nem messze észak felé esik.Jegyzette Balogh Pál mp Hodászi Jegyző Helységek jegyéke (I, 254, 257-258) melyek a nagyméltóságú magyar király Helytartótanács által rendelt helynevek gyűjtését nem foganatositák vagy a gyűjtésből hibásan eszközölték. Szathmár Vármegye Helységek nevei. Iklód. 1. Fekszik Szatmár Megye Nyiri járás 2-dik kerülletébe Mszalka mező várossátói másfél, Szabóles Megye Nyir Bátor várossátói Egy,- Nyir Baktától szinte egy mért föld távolságra, Szathmár Megyének Nyugotról vég határa, vidék neve nyirség . 2, A. községnek egy neve él (Iklód) ez ugy hely beli mint ország szerte ismeretes neve. 3-or A községnek hajdan más el nevezése nem volt. 4.-er A község Mátyás Király korszakában említetik leg korábban 5-ör Szamszéd falvakból népesítetett.5-or Hirszerént, ugy egy régi irat tanúsítása folytán ezen község eredetét vette azon Iklódiról, mellyet ezen községet Mátyás király valami hűséges szolgálatáért meg ajándékozott, s ezen Iklódi mint hirből hallomásból és régi iratokból tudatik ezen községben a Dombos Curia ban lakott s ezen telek pedig azért neveztetik dombos Curia vagy telek nek, mert ez Egy dombon lévén, míg a község többi része lapály. 7-er A határban semmi elnevezés nem él más, mint felső és alsó düllö . mely a határnak dombosabb, és azután lapályos fekvéséről veszi eredetét, a felső düllöbe semmi más elnevezés nincs, az alsó mező be van egy a Derzsi és Jánosi határ szomszédtságában Temető hát név alatt, mely hajdan temetkezési hely volt 's innét vette nevezetét.
