Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nagybányai járás
Adorján községből, Szatmár megyéből (II1-4) Hely névAdorján községből Szatmár Megyéből.Adorján 1) Szatmár megye Nagy bányai járás Il-d Szóiga birói kerülethez tartozó Község, melynek szék helye Szatmár Szabad Királyi város.2) A régi időbe neve volt Szt. Adrián, most pedig csak Adorján, 's minden fele csak így ösmeretes. 3) hogy Adorjány nevet mikor, és honnan vette, arról sem a mostani emberek nem emlékeznek, sem pedig irásos hagyomány nints 4) Népessége a' birtokos regi földes urakat kivéve a' nagy világból szaporodott,- van 156 háza. 5) Vágynak Református lakossai, kik legrégebben kik beszélnek magyarul, ezeknek van egy igen régi Gothus ízlésű erős kő ima házok, rendes Lelkésszel, és tanitójok (rector) r: Catholicusok, kik a' Szomszéd Sárköz mező város egyházhoz,- és G: Catholicusok, kik hasonlóul a' Szomszéd S. Újlaki G Catholica egyházhoz tartoznak, ezek szaporodtak a' nagy világból, beszélnek magyarul, és oroszul 6) Határa tagosított; fel osztatik szántó földje felső mező forduló ra, vagy dűlőre, mely fent föld, és meg terem minden nem őszi, és tavaszi nemüeket,- Túr mező a' Túr folyó mellet, ez is forduló vagy Turmezö Dülő , fent föld meg terem minden nemű őszi, és tavaszi neműeket,- Csák mezei forduló , vagy dűlő ez már hellyel hellyel lapályosabb az az éger part on, de mind a' mellett meg terem minden őszi, 's tavaszi vetemény nemüeket, Csák mező nevét vette egy régi Cséki (!) nevü pásztor embertől, ki azon fordulót, vagy dűlőt kezte irtani. Van kaszálló helye, hol szénája minden évben terem egy kaszállás után bőségesen, és meglehetős jószágu. Van ős erdeje, makk termő tölgyes, és fiatalos tölgy erdeje. Van egy folyója a' Túr vize,mellyen van egy vízi őrlő malom 3 kőre, mely malmot hely beli lakos birtokos Sepsy, Daróczy, Gyarmaty család birja,- ezen folyó jön Sárköz erdő n keresztül a' Túr Terebesi határnak mindenütt erdő közt, 's mint egy négy mért földre Adorjántól Istvándi falunál a' Szamosba szakad. 7) Szomszédjai S.Újlak, Sárköz magyar helységek, Kis és Nagy Gércze román faluk, Túr Terebes, magyar és Sváb falu, mind három Ugocsa megyébe kebelezett Község. 8) Jelen birtokosok Sepsy, Daróczy, Gyarmaty, Tóth nemzetség, és a' Báró Vécsey család 9) Piacza Szatmár 3 1/8 mért föld távolságra, és Sz. Váralja 3 mért földje, ugy szintén Sárköz Vi óra távolságra. Kelt Adorjánba 1864. Május 7. Tóth Jósef mk jegyző Alsó Fernezely község Topographiai leírása. (I, 9-10) Alsó Fernezely község fekszik NBányához fél m.földnyire, áll 300 házból, lakosai néhány tót, Magyar és német munkást és Cs: kir: Tisztviselőket kivéve mind Románok, vallásra nézve Romai és Görg. Gatholicusok egy néhány református kivételével. A Romai
