Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
II. rész A birtokokról közönségesen és azoknak törvényes szerzésük módjáról, amilyenek név szerint: a testamentom, az örökösödés, osztály, hitrész, eladás-vevés, zálog, csere, árenda, adósság 11. rendszabás. A birtokokról közönségesen A határbeli birtokok között első figyelmet érdemlik: a városbeli házak és szállási földek. Ezen utolsó kivált rész szerint azért, minthogy a polgárok élelmüknek egyik fő kútfeje, rész szerint pedig azért is, minthogy a polgárokon a közterheknek és szolgálatoknak nagyobb része azok után feküsznek. Mivel pedig fő céljuknak, úgymint: a táplálásnak és közteher viselhetésnek azon esetben a szállásföldek meg nem felelnének, hogyha azok az örökösödés szerint folyvást kisebb és kisebb darabokra szaggattatnának, és így végre barázdák szerint számosabb örökösök között felosztatnának, de ellenben más részről sok szegényebb polgárok fosztatnának meg élelmük keresése módjától, hogyha a tehetősebbek nagyobb kiterjedésű földeket tetszésük szerint birtokuk alá keríthetnének. Ezen tekinteteknél fogva tehát: 1. egy-egy polgár hat, No. 6 kötélalj szállásföldeknél többet (egy kötélaljba a mostani ingenieuri felmérés szerint 10 köblös földet értvén) nem bírhat, és ha netalán örökösödés, házasság, executio s más egyéb módon több földekhez jutna, a többséget kibecsültetés terhe alatt egy esztendő alatt eladni köteles. Ellenben 2. a szállásföldeket egy egész kötélalj földnél kisebbre darabolni meg nem engedtetik. Ahonnan osztály esetében, ahol több testvérek egy kötélalj földdel osztoznak, az egy kötélnél kevesebbé jutandó földet eladni s annak árával osztozni tartoznak, vagy az azt megtartó egy esztendő alatt egy egész kötélalj földre pótolni köteles. 3. Minthogy pedig a városi házak nemcsak a jó rend és csínosodás, de leginkább a tűzi veszedelem elkerülése tekintetéből szoros felvigyázást kívánnak, nehogy némely gondatlan polgárok és lakosok házaiknak és udvari épületeiknek egy rakásra való szorítása által a többieket is minden vagyonuknak tűz által való elvesztése veszedelmére kitegyék, teljességgel meg nem engedtetik, hogy egy rend szerint való ház helyén több gazdák házakat építsenek, és hogy az eladásuk vagy osztályuk által azok több apró darabokra szaggattassanak. Sőt inkább a már valósággal fennálló veszedelmes tűzfészkek és összeszorított épületek iránt is a birtokosoknak indemnisatiója mellett az elöljáróság rendet szab. 4. Mivel a lakosok és polgárok a város kebelében tartózkodó elöljárók által kormányoztatnak, nehogy tehát akár a közszolgálatok teljesítésére, akár a közigazság kiszolgáltatására nézve hátramaradás és rendetlenség okoztasson, ami a tapasztalás szerint megtörténne, hogyha a polgárok folyvást a várostól rend szerint több órányi messzeségü szállásaikon lakoznának, innen csak városi házzal bíró polgárnak engedtetik meg szállásföldeknek vétele s tartása, azok is azonban oly feltétel alatt, hogy a nyári napokon kívül a városban rendesen tartózkodjon. 5. Minthogy a jó rendre és a város s polgárok jussainak fenntartására okvetetlen megkívántatik, hogy az elöljáró előtt mindenkoron tudva légyenek a polgárok fekvő javainak helyheztetése, innen minden határbeli fekvő birtokokat érdeklő rendszabások, egyezségek, szerződések, példának okáért eladások-vevések, cserék, osztályok, testamentumok, executiók s a többi a magistratusnak helybenhagyását s beprothocolláltatását okvetetlen megkívánják, hogy helyesek, törvényesek és kötelezők legyenek, ahonnan a birtokba való lépés is csupán a beprothocollálás által kezdődik.
