Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezető

BEVEZETÉS Nyíregyháza betelepülése, mezővárossá válása és megváltakozása A török hódoltság idején pusztuló települések újranépesedése a Rákóczi-szabadságharcot követően indult meg. Szabolcsban is megélénkült a migráció, a bevándorlók mellett igen jelentős volt a földesurak által betelepítettek száma. A történelem viharaiban néptelenedésnek indult Nyíregyházát szintén ez időben telepítette újra gróf Károlyi Ferenc birtokostársának, Palocsayné Pethő Rozáliának a hozzájárulásával. A Károlyi családhoz az Ecsedi-uradalom részeként 1748-ban került nagy határú település felén ugyanis csupán 36 népes telek volt, míg a Palocsayné részén 49 családfő élt. „A pusztatelek számát nem tudhattam meg, mivel a házak keresztül-kasul vannak csinálva..." — írta Károlyi plenipotentionáriusa, Rácz Demeter 1752-ben. A földesúri jövedelem növelése érdekében döntött úgy Károlyi gróf, hogy más birtokához hasonlóan Nyíregyházára is új telepeseket hív. Az impopulátori teendőket Petrikovics János szarvasi csizmadiamesterre bízta, aki a Békés megyébe főként a század elején a Felvidékről telepített szlovákok között talált Nyíregyházára költözni hajlandókat. Leginkább azok a gazdafiúk vállalkoztak szülőföldjük elhagyására, akik már ott nem örökölhettek kellő nagyságú földet, és — apjuk, nagyapjuk révén ismerve a telepítéssel járó előnyöket — itt remélték önálló gazdaságuk megteremtését. Az 1753-ban megindult telepítés meghatározta Nyíregyháza további életét. A korábban itt élő, vegyes vallású és jogállású népesség mellett

2 fokozatosan alakult ki egy döntően evangélikus, magát tótnak nevező, 2000 fő körüli parasztközösség, amely már a betelepítéskor jóval kedvezőbb gazdasági és jogi körülmények közé került, mint amilyenben a környező települések lakossága élt, mivel a XVIII. század elején indult országos telepítés utolsó nagy hullámaként számon tartott nyíregyházi impopuláció során három szerződés is biztosította az itt letelepedők előnyeit. A Károlyi Ferenc által 1753. május 16-án kiadott telepítési pátens elegendő földet, három évi adómentességet, a földesúri haszonvételek bérlését, valamint vallásszabadságot ígért, míg a lakosokra teherként csupán gazdánként 1 aranyforint adót rótt. A földesurak egymással kötött 1754-es szerződése szerint a település továbbra is osztatlan maradt, határát teljes egészében az itt lakók művelhették, hiszen egyik földesúr sem hasított ki allodiumot, így nem tartott igényt a legnagyobb jobbágyterhet jelentő robotra.

3 A szabad évek letelte utáni életet meghatározó harmadik, 1757-ben kötött szerződés pedig a városgazdálkodást alapozta meg, minthogy bérbe adta a közösségnek a földesúri haszonvételeket, valamint biztosította az itt lakókat egyrészt arról, hogy az üzleti életben jártasabb, élelmesebb görögöket és zsidókat nem engedi letelepedni, másrészt arról, hogy elegendő számú iparos bevándorlása esetén céh- és vásárprivilégiumot szerez. A betelepítés és beköltözés révén alakuló új közösség a lakóterülettől távol eső szántókat két nyomásra osztva használta, de a határ nagyon messze esvén a lakóterülettől, 1759-ben a Szarvasról jöttek javaslatára úgy döntöttek, hogy nagycsaládonként bokortanyákat alakítanak ki. Itt ki-ki saját belátása szerint szabadon gazdálkodott. A határ egyharmad részét azonban a jó piaccal bíró állattenyésztéshez elengedhetetlenül szükséges legelőnek hagyták.

4 Egy kötélaljnyi jobbágytelek 30 öl széles és 21 öl hosszú volt. A viszonylag homogén közösség gyors rétegződésének megakadályozására az elöljáróság a földesúr jóváhagyásával határozatot hozott arról, hogy: „senki Magyar Országos Levéltár Károlyi levéltára, FM. Sub. Lit. C. No. 24. 1752. 2 A betelepüléskor itt élő régi lakosok közül az 1750-es évek végére sokan elhagyták Nyíregyházát, mivel nem kapták meg az újonnan letelepedetteknek biztosított gazdasági lehetőségeket. ? Közölte Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza. 1886. 200-201. 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML). V. A. 101/a. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Jegyzökönyvek (a továbbiakban V. A. 101/a). 8/8. 1836. ápr. 18. No. 1088.