Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)

2. minthogy közönségesen tudva vagyon, hogy ezen határban lévő földek átalján fogva az impopulatio után több esztendőkig is adózás alatt valának, 72 sőt tagadhatatlan lenne az is, hogy az ilyetén contributionalis fundusok az ország kincstárának kútfejei lévén, hogyha apródonként az adózás alól kivétetnének, mind ezen kútfőnek elenyészleni (melyet a Felsőség sem nézhetne el), mind pedig a közadózás terhének az adózó lakosokon való fennmaradások s nagyobbodások mellett szükséges földjeikhez való juthatásától megfoszthatva lennie kellene. En­nek tehát eleve való elkerülése tekintetéből a nemesek által mostanában az első pont szerint bírt szállásbeli kötélalj földek mennyiségén felül lévén minden egyéb földek ezután az adó- s több efféle terhek alól semmi szín és mód alatt ki nem fog­nak vétethetni, még akkoron sem, hogyha azt p. o. eddig nemtelen lakos testamentuma által nemesnek testálná, vagy ha valamely nemes személy szállást bíró nemtelen leányt venne feleségül, vagy ha valamely nemes személynek bár­mely nagy summaadósságban (zálogosítás különben sem lévén megengedve) executio által resignáltatnának az adós földjei, vagy ha most a földet bíró nemtelen személy idővel nemesi szabadságot nyerne, s több efféle történhető esetekben is, hanem az ilyetén környülállásokban tartozni fog az adózás alatt lévő, földet bíró nemes személy fél esztendőnek elfolyta alatt azon földet az adózó személynek örökáron eladni, melyet ha nem teljesítene önként, minden további befolyása nél­kül is a rajta lehető épületeknek nemes és adózó személyekből álló deputatio által becsült árok, a földeknek pedig folyó becsek pontos lefizetése mellett más lakos­nak eladhatni vagy pedig azon árakat cassájából kifizetni s a földeket magához váltani a magistratusnak teljes szabadságában fog állani. 3. Hogyha a város közönsége kiválthatja magát, úgy akkoron nem egy-két privatus vagy az egész közönségben lévő egynehány személyekből álló kisebb tár­saság, hanem az egész város közönsége átalján fogva lép azon helyre, amely helyet eddig a méltóságos uraság foglalta el. Innen a regale beneficiumok és más minden egyéb, az egész közönséget közösen érdeklő jövedelmek is a város közönsége dispositiója alá esvén, mind ezen tekintetből, mind pedig azért is, minthogy a közjövedelmek úgyis közösek fognak maradni, kívánja ezen városi fél, hogy a ne­mes személyek kezeiknél lévő fél malom is, a többi városi közös jövedelmű mal­mokhoz visszaessen. 4. Hogy ezen városi közönségben az egyetértés, egy közjó célra való törekedés fenntartathasson, s hogy ez valóban a jövendőben is egy test s egy közönség ma­radhasson, ezen tekintetből a mostan fennálló magistratus és választott communitas ezután is mindenkor mostani organisatiója szerint fog fennállani, és­pedig az első, akár nemes, akár adófizető személyek között támadható törvényes kereseteknek elintézésére s elítélésére, a másik pedig a város gazdálkodó intézetei­re nézve, a lakosoknak első s ezen város határában s birtokában egyedül való kö­zönséges fórumaik lesznek, ha mindjárt a város főbírája, mint azoknak rendszerint való elölülője, közterhet viselő polgár lenne is. Ahonnan csupán ezeknek lesznek (a felül írt két tárgyakra nézve, úm. a törvényes kérdések elítélésére s a gazdálkodó intézetekre nézve) egyedül való és mindenek, Felsőbb Helyek előtt is hitelt és te­kintetet érdemlő közönséges és közönségesen kötelező prothocollumaik és pecsétjek. Ahonnan a tekintetes vármegyétől a helybeli nemes urak között fennál­lított nemesek tanácsában (a tekintetes vármegyétől e részben kiadott statútum 2 A XVIII. század második felétől nemcsak szabad menetelü jobbágyok, hanem nemesek is érkeztek Nyíregyházára, akik letelepedésükkor vállalták a jobbágyi terheket. Nemesi előjogaikkal korlátozott mértékben csak az 1786-ban fel­állított nemesi hadnagyi szék működése után élhettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom