Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
világos szavai szerint is) törvényes kérdések és keresetek (annál kevesebbé a várost érdeklő közoeconomiai és political tárgyak), ámbátor nemes polgár lakosok között támadtak légyen is azok, sikeresen el nem ítéltethetnek, hanem csupán barátságos egyezség útján intéztethetnek el, úgy mindazonáltal, hogy ezen barátságos lépések is, hogyha azok törvényes kérdéseket, p. o. eladást-vevést, osztályt sat. foglalnának magokban, megerősítés végett a magistratusnál bejelentessenek és prothocollumába béiktattassanak. Továbbá ezen magistratustól fog egyedül függni a vidékieknek polgári bé- vagy bé nem vetettetések s a maga köréhez tartozó statútumoknak hozatala. Valamint másrészről a választott communitas minden gazdálkodásra, bátorságra, csinosodásra, egyezség fenntartására, jövedelmek nagyobbítására s regulatiójára tartozó, egyszóval minden poliíicai és oeconomiai tárgyakat maga fogja a többségnek akaratjához képest, mint eddig is szokásban vala, elintézni, meghatározni s az ezeránt szükséges statútumokat hozni. 5. A város közönsége ezen egyezségben egy testnek tekintetvén, s mint ilyennek további fennmaradása fő célja is lévén, szükségesképpen következik, hogy valamint egyrészről minden mostan fennálló s még jövendőben szerezhető közjövedelmek átalján fogva a város közönségére, úgy másrészről a város közönséges szolgálatai, költségei és terhei is (ide nem értvén a törvényben megírt nemesi praerogativumokat, amilyenek ti. az adózás, katonatartás s közszolgálat) közösek légyenek, amilyenek p. o. a közönséges városi épületek, kutak, csatornák, határbeli utak készítéséhez, szénacsináláshoz kívántató személyes vagy marhával való szolgálat, tizsnyovka vagy hetiszer, a városi lovak, bikák és ökrök tartásához kívántató takarmány beadása, a salláriumoknak, conventióknak a közjövedelmekből való fizetése, a házaknak és udvaroknak regulatiójok, s több mostan fennálló vagy közhatározás szerint jövendőben fennállható efféle tárgyak. 6. A városnak statútumai, ezek között nevezetesen azok, melyek szerint egy polgárnak négy kötélalj földnél többet tartani, ingatlan javakat zálogban bírni, a magistratus tudta s engedelme nélkül idegeneknek, kiváltképpen zsidónak lakást adni, a határban s a város birtokában lévő helyeken italt s húst kimérni, s a többi tiltatik, továbbá az ingatlan javak vételének a város elöljárói előtt akármikor is praescriptiót megallegálható megsemmisítés büntetése alatt való megerősítő béprothocolláltatása, a perlekedő személyeknek, ha kívántatik, a magistratus előtt való megjelenések, s több, a jó rend fenntartására szolgáló efféle rendeltetik ezután is, akár nemes, akár adófizető személyekre nézve tökéletes erejékben maradnak, fenntartván a két elsőkre nézve a magistratusnak a második pontban kitett hatalmát, a többiekre nézve pedig a közakarattal állapítandó büntetést. 7. Nemes és adófizető lakosok között történhető testi sérelmek, becstelenítések a tekintetes vármegye által a helybeli nemes uraknak kiadott statútumok szerint fognak elintéztetni, ahonnan ezen statútumok a nemesek gyűléséből a város szükségére hiteles párban ki fognak adattatni. 8. Ezen egyezség punctumai nemcsak a most életben lévő nemes és adófizető lakosok s azoknak maradékit, hanem a jövendőben polgároknak beveendő személyeket, a bevétel ipso facto minden további adandó reversalis nélkül is kötelez, s ezeknek azokkal leendő observáltatása valamint a nemesek hadnagyának és tanácsának, úgy másrészről a város elöljáróinak is szoros kötelességekben fog állani. 9. Hogyha ezen pontokat nemes személy sértené meg, akkoron a város bírájának vagy az elöljárók közül valamelyiknek bejelentésére és kívánságára a nemesek hadnagya, ha pedig adófizető személy sértené meg, a nemesek hadnagya kívánságára a város elöljárói (hacsak fontos akadályok elő nem adják magokat) három
