Pók Judit: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 20. (Nyíregyháza, 2000)

csak becslését engedi meg. 10 Az első felvételben egységes jelkulcs használatáról még nem beszélhe­tünk, a tereptárgyakat, létesítményeket stilizálva ábrázolták. 11 A térképszelvények csak két, kézzel rajzolt és fes­tett példányban készültek. Egyik, az időben első, eredeti felvétel (Original-Aufnahme) a terepen ké­szült, az irányvonalakat, a felvétel idejét, a térké­pésztiszt nevét, rangját, csapattestét is feltünteti, szemben a másik példánnyal, a tisztázattal (Reinzeichnung), amelyet a katonai akadémia nö­vendékei másoltak át. Ezek a szelvények valóban tisztázatok, szebbek, mint az eredetiek. Kötetünk ez utóbbiakból mutatja be a mai Szabolcs-Szatmár­Bereg megye térképlapjait. A felvétel elkészülte után féltve őrzött, a nyilvá­nosság elől teljesen elzárt hadititok lett. A Biroda­lom legfelső katonai vezetése is ldzárólag császári engedéllyel tekinthetett bele. 12 Használatát illető­en úgy rendelkeztek, hogy háborús szituációban az érdeklett lapokat a bécsújhelyi katonai akadémia növendékei lemásolják, és a csapatok ezeket hasz­nálhatják. Az anyagot többször menekítették a bécsi Hadilevéltárból, például 1805-ben Napóleon elől 200 ládában a Habsburg Birodalom legkorszerűbb erődjébe, Péterváradra. 1806-ban visszakerült Bécsbe, majd 1809 és 1810 között ugyanezt az utat újból megjárta. 13 Magánszemély először 1840-ben nyert betekintést az anyagba, amikor is gr.Andrássy György és gr.Széchenyi Miidós néhány magyar felvé­teli lapot lemásolhatott. E nagyjelentőségű térkép­mű a titkos kezelés, az elzártság, majd a nehéz hoz­záférhetőség következtében alig lehetett hatással a térképészet fejlődésére, és a titkosság feloldása után is holt anyag maradt. 1928-ban Eperjessy Kál­mán, majd Borbély Andor és Nagy Júlia hutáit fel a ügyeimet rá. A térképszelvényekről másolatok ké­10. Stegena Lajos: Térképtörténet. Bp. 1985. (A továbbiakban Stegena.) 151. o. 11. Gábor-Horváth 110. o. 12. Eperjessy: Kézirati térképek... 13. O. 13. Gábor-Horváth 112. o. szültek (Hadtörténeti, Térképészeti Intézet), mondhatjuk, ismertté váltak a kutatók számára. Ugyanez a hozzájuk szorosan kapcsolódó leírásról nem mondható el. A Hadtörténeti Intézet másolato­kat készített ugyan róla, napjainkig azonban csak néhány megye leírása jelent meg. 1 * Mivel az egész felvétel katonai célból, a hadsereg számára, katonai apparátus által jött létre, ezért csakis katonai szempontok határozták meg, milyen adatokat rögzítettek. Ebből következően a térkép­szelvényeken túl, a hozzájuk tartozó leírások is spe­cifikusak, ugyanakkor tartalmilag és műfajilag igen sokrétűek. Elsősorban természetesen a katonai jel­leg dominál bennük, azaz a hangsúlyt a terepre, te­reptárgyakra, vizekre, erdőiére, rétekre, mocsarak­ra, utakra helyezték, ezentúl azonban a 18. század végének történeti, földrajzi, gazdasági, társadalmi, építészeti, stb. adatokban rendkívül gazdag tárhá­zai. Nagy előnyük más statisztikai munkákkal szemben, hogy a helyszínen készültek, nem köz­igazgatási szervek jelentésén alapultak, így helyi ér­dekek nemigen érvényesülhettek bennük. 15 A leírások a szelvények értelmezéséhez nélkülöz­hetetlenek, mivel térképészeti jelekkel ki nem fe­jezhető információkat közölnek. Az Udvari Hadita­nács még 1763. május 13-iki, Motzel és Elmpt ezre­deshez, a Cseh- és Morvaországban folyó felvétel ve­zetőihez intézett rendeletében meghatározta azo­kat a szempontokat, amelyek a későbbiekben - a sorrendben történt változtatástól eltekintve - Ma­gyarországon is érvényben maradtak. Az ország­leírás szerkezete teljesen megegyezik a térképeké­vel, a mappázásnál alkalmazott háló, azaz az or­14. Fejér, Nógrád és Bács-Kiskun megye leírása Eperjessy Kálmán munkája. Borsod, Zemplén és Abaúj megye leírását a Borsod-Abaúj­Zemplén Megyei Levéltár, a Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szabolcs, Szatmár, Bereg és LTgocsa megye leírását, valamint Szaboles, Szatmár, Bereg megye térképszelvényeit a leírásokkal egyetemben a Szabolcs­Szatmár-Bereg Megyei Levéltár jelentette meg. 15. Eperjessy Kálmán: Fejér megye II. József-kori katonai leírása. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv II. Székesfehérvár 1977. (A további­akban Eperjessy: Fejér megye...) 122. o. szagnak nyugatról kelet felé collonékra és sectiokra való beosztása határozta meg ennek irányát is. A kérdésekre a választ a leírók előre elkészített táblá­zatokban rögzítették. Személyüket - a térképezők­kel szemben - nem ismerjük, minden bizonnyal nem ugyanazok voltak. Kezükben a térképpel köz­ségről-községre haladva járták be a terepet, erre a szövegben több helyen is találunk utalást (például "mint ahogy a térképen jeleztük"). Többnyire oszt­rák és cseh anyanyelvűek voltak, ezért a Helytartó­tanács leirata az illető helyhatóságtól olyan szemé­lyeket rendelt melléjük, akik a hegyek, völgyek, vi­zek neveit jól ismerik. 16 Mivel azonban hallás után, fonetikusan rögzítették a földrajzi neveket, sőt elő­fordulhatott, hog}' az adatközlő tájszólását vették át, nagyon gyakran kisebb-nagyobb elírásokkal ta­lálkozhatmik. A leírás egyébként, azt mondhatjuk, hogy az ország legteljesebb helynévtára, a terepjá­rás során ugyanis a közigazgatási ranggal nem bíró egységeket, a szórványtelepüléseket, a szállásokat, vagy a csárdákat is felvették. A szomszédos helységektől való távolságot közön­séges katonai lépésben mérték, de negyed (néha ötöd), fél és egész órákban fejezték ki. Egy "erős óra" 6.000, egy "rendes óra' 5.000, egy "kis óra" 4.750 lépést tett Id. A felvételben 5.000 lépéssel számoltak. 17 Nemcsak valamely településtől, hanem csárdáktól, majoroktól is mérték a távolságot, hiszen azok kitűnő tájékozódási pontok voltak, kiváltképp a pusztákon, ahol egyébként falvak nem, vagy alig fordultak elő. A nagyobb, több órányi távol­ságokat minden bizonnyal nem járták be, hanem a helybeliek bemondása, illetve becslés alapján állapították meg. A "Vannak-e szilárd épületek?" kérdésre feljegy­zik a templomokat, kolostorokat, a vármegye épüle­teit, a kastélyokat, nemesi kúriákat, csárdákat, erő­16. Kelt 1763. március 27-én 2706. számon. B.Huszár Éva: Az I. katonai felvétel térképezési rendellenességei Heves megyében. In: Archívum supplcmentum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei. Különszám. Eger 1993. 93. o. 17. Eperjessy: Fejér megye... 123. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom