Pók Judit: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 20. (Nyíregyháza, 2000)

scbb házakat. A templomok esetében néha közlik, hogy kálvinista, a többi felekezetet általában nem tüntetik fel. Néha a templomot körülvevő falról is említést tesznek. A vizek lehásának igen nagy jelentőséget ad az, hogy a nagy tcrmészetátalaldtó munkák (folyamszabályozás, lccsapolás) előtti ősi állapotokat rögzíti. Nyomon követhetjük a legnagyobb folyóktól a névtelen patakokig minden vízfolyás szélességét, mélységét, sodrását, a meder változását, az áradást, az árterület alakulását, azaz olyan információkat szerezhetünk, amelyek a térképről nem olvashatók le. A hadsereg felvonulása szempontjából az átkelőhelyek igen nag}' jelentőséggel bírnak, ezért a leírásban is igen gondosan feljegyeznek minden hidat, révet, gázlót, kompot. Az erdők leírásakor beszámolnak annak kiterjedéséről, arról, milyen fajta Iákból áll, sűrű, vag}' ritka, vannak-e cserjések, bozótosok, moesarak, ingoványos részek benne, hol megy út, vagy ösvény, hogyan lehet átjutni rajta. Majdnem minden településnél leírnak valamilyen mocsarat, tavacskát, pocsolyát, jelezve azt is, hog}' ember és állat, vag}' csak állat számára jó-e a vizük. Az állandóan meglévő mocsarakon kívül megemlítik azokat is, amelyek nyáron kiszáradnak. Eg}' részük állandó mozgásban van, lefolyása is van, némelyik malmot hajt. Van, amelyiket nád növi be és járhatatlan, van, amelyik csak száraz évszakban, van, amelyik műidig járható. A mocsarak mellett gondosan feljegyzik a rétek és a legelők minőségét is, azaz szárazak, vagy vizesek, ha lei vannak téve az áradásnak, akkor mikor száradnak ki (tavasszal, nyáron, vagy sohasem), részben, vagy teljesen járhatók, vagy járhatatlanok. A hadsereg menetelése szempontjából nagyon fontosak az utak, ezért nagy hangsúlyt fektetnek részletes leírásúiéra. Megkülönböztetnek országutat, műutat, postautat, közönséges, mezei, erdei, falusi, fahordó utat, ösvényt. Jelzik, hogy jó állapotban vannak, vagy tönkrementek (kátyúsak, gödrösek), milyen a talajúit (agyagos, homokos, szilárd, puha), mindig, vagy csak időszakonként járhatók, nehezebb, vagy könnyebb járművek számára alkalmasak, forgalmasak, vagy alig használtak, a nehezebb szakaszokon vannak-e hidak. Néha tanácsot is adnak, melyiket célszerű igénybe venni, esetleg kell-e kerülni. A környező hegyek, uralkodó magaslatok leírásakor azokat jegyzik fel, amelyeiéről messzi tájat lehet belátni, uralni lehet a környéket. Az utolsó, a megjegyzések rovatban olyan történelmi, régészeti és egyéb adatokat közölnek, amelyeke az előző kérdésekben nem tértek ki. Ezt a kérdőpontot azonban ritkán töltötték ld. * * * Az első katonai felvétel ismertetésével e fonás solu-étűségérc, páratlan gazdagságára, nagy jelentőségére, ugyanakkor különlegességére szerettük volna felhívni a figyelmet. Mivel katonai céllal jött létre, ezért katonai jellege meghatározó, ugyanakkor a nagy méretarányú térképszelvények és a leírás adatgazdagsága tág lehetőséget nyit történeti, helytörténeti, hidrográfiai és más geográfiai, közlekedésíÖldrajzi, településtörténeti, archeológiai és sok egyéb kérdés vizsgálatához is. Kötetünkben - a már külön-külön megjelent, a történeti Szabolesot, Szatmári és Bcreget bemutató albumaink összegzéseként - a mai Szabolcs-SzatmárBereg megyére vonatkozó térképszelvények kicsinyített másolatait a hozzájuk tartozó leírásokkal együtt adjuk az érdeklődők kezébe, remélve azt, hog}' ezzel további kutatásokhoz nyújtunk segítséget.