Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Én mihelyest Bihar vánnegye nyitva lesz, odamegyek, és a további rendeléseket megteszem. Károlyi György d. A kolera nyíregyházi áldozatai Az 1831 -ik esztendőben újabb csapás nehezedett városunkra s az egész országra. Az ázsiai kolera közeledése döbbentette meg a lakosságot. Kobilicz Dániel hozta meg első­ként a hírt június 28-án, hogy Tokajban kolera dühöng. Nyíregyházán július 4-én volt az első koleraeset. Sztrebomi János volt az első ál­dozat. E haláleset után 14 napig pihenni látszott az „öldöklő angyal", hogy annál na­gyobb pusztítással lépjen fel. Július 18-án két katona halt meg a katonakórházban, pár nappal ezután a serfőzőház istállójában, mely kolerások kórházául átidomíttatott, három ember halt meg, kik még azon éjjel a legnagyobb csendességben eltakaríttattak. Ettől fogva napirenden volt a folytonos halálozás. Ezalatt sűrűn hulltak a kolera ál­dozatai, majdnem minden órának megvolt a maga halottja. A sírok folyvást készen áll­tak, némelyikbe három-négy halott is jutott; a halottak estvénként vitettek ki. A haran­gú zás eleinte megtiltatott, s a kolerás halottakat senki sem kísérte ki a temetőbe. A nagy félelem miatt a papok és kántorok eleinte csak a temető kapujában végezték a szent szol­gálatokat, addig is pipázva mentek ki, de utóbb a temetőbe is bementek, így a nép is las­sanként bátorodott, s mind nagyobb tömegekben kísérték ki a halottakat. A tanyai la­kosok minden bejelentés nélkül temették el halottaikat, minélfogva halotti őröket kellett állítaniok. Köztudomású dolog, hogy az 1831-diki kolerában az ország több pontjain az orvo­sok, papok és zsidók ellen lázongások történtek, mivel azon gyanú terjedt el, hogy ezek megmérgeznék a kutakat stb. Azonban dicséretére legyen mondva Nyíregyháza értel­mes, józan népének, itt ilyen és ehhez hasonló csendháborítások nem fordultak elő, mindössze az orvosok s gyógyszerészek ellen merültek fel gyéren az értelmetlenebb osztálynál gyanúsítások, de ezek is nyomtalanul elenyésztek. Végre ősz felé megszűnt a kolera; a tisztán kolerában elhaltak számát az összes fele­kezeteknél 1000-re lehet tenni. 12. Az 1872-1873-as kolera Szabolcs megyében 38 Már a nyár derekán vert a baljóslatú hír szele, miszerént ezen irtóztató vándor útjára kelt Európában. Olvastuk a hírlapokat, hogy már Galíciában, Moldvában dühöng, sőt dön­geti hazánk kerítését, a Kárpátokat, hogy majd döbbenve értesültünk, hogy már Mára­marosban, már Beregben, majd Ungban, majd már Zemplénben is szedi áldozatait. A Az 1872-1873-ban Magyarországon végigsöprő kolerajárványnak hivatalosan 189 ezer halálos ál­dozata volt, a valóságban azonban ennél jóval több.

Next

/
Oldalképek
Tartalom