Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
INFRASTRUKTÚRA
VII. INFORMÁCIÓÁRAMLÁS POSTA' 66 1. Bártfay László levele gróf Károlyi Györgyhöz (1836) Nem szoktam közönségesen politikai híreket nagyságodnak írogatni, kivált külföldre, jól tudván, hogy a levelek gyakran felbontatnak a titokban fürkésző ama gyalázatos sereg 167 által, hacsak egy szót találnak is valahol közhírekről, azonnal isten tudja micsoda rosszat gondolnak alatta lappangani, s a legártatlanabb levelet is elsikkasztják. 2. Szatmár megye véleménye az 1842. évi postaszabályzatról Tolna megye közönsége folyó év szeptemberében 3020. szám alatt kiadott körlevelében ő császári és királyi apostoli felsége által a postákra nézve legújabban kibocsátott legfelsőbb szabályozat állapotjában hozott határozatát oly felszólítással közli, hogy ebbeli, a hazai törvényekben gyökerezett lépéseit e megye rendjei jól pártolván őfelségéhez hasonló értelembeni felírással járuljanak. Azon új postaszabályozatot, mely őfelségének egy, még e folyó év kezdetén költ legkegyelmesebb rendeletéhez képest augusztus első napján léptetett életbe és gyakorlatba, e megye rendjei is mind egészben, mind több egyes rendeleteiben az ország alaptörvényeivel összeütközőnek találván, Tolna megye közönségének határozatát egész terjedelmében elfogadják. Midőn ugyan az 1790:X. és XII. törvénycikkelyek az ország függetIII. Károly 1722-ben a postát állami kezelésbe vette. A postai feladatokat két szervezet, a levél- és kocsiposta látta el. A levélposta — mint állami közintézmény — az egész birodalomban monopóliummal rendelkezett. A személy-, csomag- és pénzszállítást végző kocsiposta az állam magánvállalata volt, amely Magyarországon nem rendelkezett kizárólagossággal. A két posta állomásai és alkalmazottai közösek voltak. Az 1790:XXII. tc. értelmében a magyarországi postát kizárólag a Helytartótanács igazgatta, s jövedelmeit a Magyar Kamara kezelte. Ennek ellenére továbbra is Bécsből irányították a postai ügyeket és a díjszabást. A postai szolgáltatások állandóan bővültek. 1830-tól kezdték a levelek kézbesítését, és ekkor állították fel az első postaládákat is, amelyekbe csak „portós" levelet lehetett bedobni. A bélyeg használatát csak 1850-ben vezették be. A hírközlés új korszakát jelentette a távíróvonalak kiépítése, amely 1847-ben vette kezdetét. I. Ferenc (1768-1835) császár és király a francia forradalom következtében kérlelhetetlen ellensége lett mindenféle reformtörekvésnek. Hitvallása: kormányozni, de nem változtatni! Ennek az uralkodói igénynek a szolgálatába állították a bécsi Rendőrminisztériumot, amelynek feladata a rendőri szervek, főként a besúgóhálózatot működtető titkosrendőrség, és 1802-töl a cenzúra irányítása. Hatásköre hivatalosan nem terjedt ki Magyarországra, de a titkosrendőrség ügynökei itt is tevékenykedtek. Megkerülve a magyar hatóságokat közvetlenül a Rendőrminisztérium vezetőjének, Joseph Sedlnitzky grófnak küldték beszámolóikat, aki tájékoztatta Metternichet, sőt közvetlenül az uralkodót is. A besúgók tevékenysége összességében nem volt jelentős, bár több esetben egyéni tragédiához vezetett. A magyarországi hálózat létszáma fénykorában, az 1830-as és 1840-es években, 100-200 fő lehetett.
