Pók Judit: Ugocsa vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 16. (Nyíregyháza, 1998)

AZ I. KATONAI FELVÉTEL Az I. katonai felvételnek nevezett monumentális térképészeti mű a 18. század egyik legnagyobb emléke, a korszak történetiföldrajzi és más irányú kutatásainak is alapja. Az osztrák örökösödési és a hétéves háború tapasztalatai nyilvánvalóvá tették, hogy a részletes és pontos térképek a sikeres hadviseléshez elengedhetetlenek. Daun tábornagynak a Birodalom térképezésére 1764. május 5-én, a Haditanács elé terjesztett javaslata is erre hivatkozik: "Éppen saját országainkról való tájékozatlanságunk, a részletes katonai térképek hiánya rengeteg bajt, hátrányt és nehézséget okozott. A hadsereg soha nem menetelhetett előzetes útfelderítés és a táborhelyek szemrevételezése nélkül, mert intézkedéseket a szobából (térkép alapján) kiadni nem lehetett. Nem tekintve azt, hogy a munka és nehézségek ily módon megnövekedtek, minden fáradozásunk meghiúsult, hogy a menetelést az ellenség elől elrejtsük... Mária Terézia Daun és Lacy tábornagyok javaslatát elfogadta, és saját kezűleg jegyezte fel rá: "Teljesen egyetértek az előterjesztéssel, különösen Magyarországon mindenképpen sürgetni kell. "

2 Miután az uralkodónő elrendelte birodalma összes országának térképezését, közel negyedszázados munka vette kezdetét. Ennek eredménye az I. katonai felvétel, amely két fő egységből áll: 1:28.800 méretarányú színes, kéziratos térképszelvényekből és a hozzájuk tartozó ún. országleírásból (Landes1. Gábor Imre-Horváth Árpád: A haditérképek históriája. Bp. 1979. (A továbbiakban Gábor-Horváth.) 102. o. 2. U.o.