Pók Judit: Ugocsa vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 16. (Nyíregyháza, 1998)

beschreibung). Ez utóbbi olyan térképészeti jelekkel ki nem fejezhető információkat tartalmaz, amelyek a szelvények értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. A Habsburg Birodalom első, nagy méretarányú felvétele 1763-tól 1787-ig tartott, melynek során 5.400 darab, 64x42 cm nagyságú felvételi lap készült. Magyarországot Erdéllyel és a Temesi Bánsággal együtt 1451 térképszelvény ábrázolja.

3 Hazánkról az eredeti térképlapok alapján 1782-1784 között keletkezett egy 1:192.000 léptékű, 43 lapból álló, kéziratos térkép is, amely az országot a II. József által kialakított új kerületi beosztás szerint mutatja be.

4 Az I. katonai felvétel méretarányát és részletességét tekintve is egyedülálló ebben a korszakban egész Európában. Összehasonlításképpen megemlítjük Franciaország felvételét 17501793 között, amely 184 darab, 1:86.400, vagy Poroszországét, amely 270 darab, 1:50.000 méretarányú térképből áll.

5 A felvétel sorrendjét a háborús veszély határozta meg, elkezdődött még Mária Terézia uralkodása alatt, jelentős része azonban II.József idején zajlott, ezért is nevezik gyakran József császári felvételnek (Josephinische Aufnahme). A porosz fenyegetettség következtében először Sziléziát, Cseh- és Morvaországot, majd a Birodalom határmenti területeit, aztán Ausztriát és Magyarországot térképezték. Magyarországon a tatárbetörések veszélye miatt 1766-1769 között először Máramaros megyét vették fel, 1769-1773-ban a felső-magyar3. Papp-Váry Árpád-Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Bp. 1990. (A továbbiakban Papp-Váry-Hrenkó.) 21. o. 4. Eperjessy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged 1928. (A továbbiakban Eperjessy: Kézirati térképek...) 22. o. 5. Papp-Váry-Hrenkó 21. o.