Pók Judit: Bereg vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 8. (Nyíregyháza, 1994)

Bereg vármegye a XVIII. század végén

ek, melyek viszonylag sűrűn érik egymást, szemben a hegyoldalakon nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő településekkel. A falvak peremvonala gyakran a part ívét követi, pl. Kerecseny, Gergelyi és Ugornya a Tiszáét, Szentmiklós a Latorcáét, Borsóvá az azonos nevű folyóét. A NYÍRSÉG Naménynál benyúlik a beregi síkságba is, de hamarosan a talaj kötöttebbé válik. A síkságot tagoló nagyobb vizek közül a TISZA Csetfalvánál lép Bereg megyébe. Általában 150-180 lépés széles, 8-10 öl mély, medre homokos, partja magas, sodrása nagy, vize mindenütt iható. A meder többször is változott, számtalan holtág, morotva kíséri a folyót, pl. a Tivadar, Gulács melletti szakaszon. A katonai leírás szerint ezek mélységüket és szélességüket tekintve is ugyanolyanok, mint maga a folyó. A Tisza az év során többször árad, olyankor igen nagy területeket önt el. A tavaszit az ungi, máramarosi és az itteni hegyvidék hóolvadasa váltja ki. Nyáron pedig az ezekben a hegyekben szokványos nagy esőzések, felhőszakadások a hatalmas zöldár hullámait zúdítják lefelé.

5 "Ez az áradás néha, mint éppen ebben az 1784. évben, 16 napig is eltart. Ilyenkor a forgalom megszűnik, még a falvakban is csak csónakokkal lehet közlekedni."

6 Az őszi áradás kisebb, nem olyan veszedelmes, előfordul, hogy el is marad. Az I. katonai adatfelvétel idején (1782-1785) a Tisza egyes szakaszain már épültek gátak, de ezeket a víz újra és újra elsodorja, több helyen átszakítja, mert túl gyengék. A Tiszát sűrű, nagy erdőségek kísérik, sőt árterén gyümölcsösök is előfordulnak, mint pl. Gulácsnál. Az I. adatfelvétel szerint a SzatmárBeregi síkság 50-60 %-át borították erdők. A Tisza egy rövidebb szakaszon folyik csupán Beregben a déli határát érintve. A LATORCA azonban szinte az egész megyét keresztülszeli. A Beszkid hegységben, Laturka felett 789 m magasságban ered, de itt még csak jelentéktelen hegyi patak, Paszikánál viszont már szélessége 60-100 lépés, partja meredek. A Bél Mátyás - Laurentsik Keresztély féle leírás szerint sokféle halban gazdag, forrásvidékén kiváló a pisztráng, megél benne a menyhal, a márna, a keszeg, a ponty, a csuka.