Pók Judit: Szatmár vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 7. (Nyíregyháza, 1993)

Az I. katonai felmérés

mosbecs. Az oláh falvak nevét olábul is közlik, például BerendAlsóbabosest, Résztelek-Tataresti, Kányaháza-Ka 1inyest, Rózsapallag-Prilog. Előfordul, hogy németre fordítanak, például Aranyosmeggyes-Gü1 den Meggyes. A települések jogállását is feljegyzik: Szatmár, Németi és Nagybánya szabad királyi városok (Freistadt), Felsőbánya, Misztbánya, Láposbánya bányaváros (Bergstadt), Erdőszáda, Szinyérváralja, Királydaróc, Szálka, Tarpa stb. mezőváros (Markt). A települések száma több, mint a helységnévtárakban, mivel itt a lakatlanokat, a szállásokat, néha egy-egy csárdát, sőt még néhány házat is feltüntetnek, például Borpatak egy csárda az erdélyi határ és a Nagybányára vezető országút mellett. Vagy Balbukbánya mindössze két ház a hegységben, a Veres pataknál. A szomszédos helységektől való távolságot katonai lépésben mérték, de negyed-, (néha ötöd) fél- és egész órában fejezték ki. Egy "erős óra" 6000, egy "rendes óra" 5000, egy "kis óra" 4750 lépést tett ki. Az országleírásban közönséges rendes lépést használtak. Nemcsak valamely településtől, hanem csárdáktól, majoroktól is mérhették a távolságot, hiszen azok ott, ahol ritkán vannak a falvak, kitűnő tájékozódási pontok, például Fény (X X V1 1 . col. 14. sect.) a Gugyori csárdától 3/4, a Cifra csárdától 3 3/5, a Ponyvás csárdától 1 3/4, az omboly csárdától 2 1/2 óra. A Vannak-e szilárd épületek? kérdésre feljegyzik a templomokat, kolostorokat, a kastélyokat, nemesi udvarházakat, csárdákat, erősebb házakat. A templomoknál közlik, ha kálvinista (Jánosi, Iklód, Mérk, Gebe), a többi felekezetet általában nem tüntetik fel. Érdekesség, hogy Csengerben zsinagógát, Bikszádon kolostort írnak le. Aranyosmeggyesen a kastélyról, mivel katonai szempontból, mint erős őrhely jöhetett számításba, részletesen beszélnek: öt tornya van, a földszintsor boltozatos, öt láb vastag fala van. Az első emeleten jó állapotban lévő termek vannak, a harmadik, negyedik emelet, a földszint nagy részével együtt használhatatlan. Árokkal és palánkkal is körül van véve, az egykori mellvéd