Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)
D - sorozat - - bevezető - - szövegek
irónő , - én művész akarok lenni. Hiszi, hiszi, hogy lehetek? Lázasan, ezer- és ezerszer kérdezem magamtól: lehetséges-e? Törekedni, igyekezni a lehetőségig, a kétségbeesésig, és aztán - mégsem érni el semmit. De mindegy, ezen az utón kell haladnom, ezen az uton megyek: feláldozni érte nyugalmamat, megelégedést, elfeledni minden más örömet, s nen esmérni csak az alkotás, a törekvés kinos gyönyörét. És mégis, minő gazdag ez az élet, az előbbi nyugodt megelégedéshez képest. Pesten többször voltam édesanyjánál, előszór rosszul érezte magát, nem is jól nézett ki, de másnap sokkal jobban, kedélyesen s hosszan elbeszélgettünk. Nem is hiszi, mennyire megzavar ez a sok, ellentmondó kritika; aztán az a szörnyű, örökös kétely! Mert hiszen, nem arról van szó, hogy ez vagy az a kis hiba nyom-e a latba. - De van-e értéke egész törekvésemnek, fogom-e még magamat valaha a művészek közé sorolhatni??? Igaza van Reviczkynek, ha - a rossz istenek között Apollót nevezi a legrosszabbnak, - és én mégis idmádom ezt a kegyetlen, hamis istent. D-10. Budapest, Lipótmező, 1890. febr. 4. - C/3-18. - KR Az Orsz, tébolyda igazgatója - Emmának Báró Huszár ur változatlanul van. Hangulata jó, étvágya, álma. rendes. Hüdési fokozódnak; testileg, szellemileg fogy. A beküldött 5 ft magánpénz átvétele egyben igazoltatik. D-ll. Mándok, 189C. febr. 14. - OSZK Levt. 15. - R Minks - Ousth Zsigmondnak - Egyiptomba Reggeli sétám mindig a kis festőnéhez, Büttnerhez: ki itt a vadásztársaságot festi. Ez érdekel: tökéletesen művészi temperamentum. Mire viszi, persze, kérdés? ha semmire, akkor el fog pusztulni, de banális nen lesz. Képzelheti, hogy ennek nem könnyű feladat sportszerüleg sportembereknek festeni.
