Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 4. (Nyíregyháza, 1988)

D - sorozat - - bevezető - - szövegek

Ha gondolja, csakugyan kiadom 2. verskötetemet, talán e tél folytán, már kitelne egy olyan kötet, fliint az első. Igen sok érdekes könyvet kaptam, de most bele sem kezdek; igen szórakozott vagyok ebben az örökös heccben. Sok jó tanulmány akadna itten, de ugy vagyok velők, mint a festpk a megszokott alakokkal. Tul jól ösmerem őket, és tudja, hogy van valami gyászos abban: egy mulató, vig, elegáns társaságot látni, s mindegyikről tudni, mi fáj neki, mi rontja az életét, s hogy mennyi élet van elrontva okkal vagy ok nélkül, - azt igy, közvetlen közelben, legjobban látni. De aztán, - megint nagyon jól mulatok s jól találom magamat . D-12. Nehre, 1890. febr. 22. - OSZK Levt. 17. - R Minka - Ousth Zsigmondnak, Egyiptomba Kedves Collegem, mindig vártam, hogy már elküldhetem a Nyirfalombokat, de Révai megint csak 8-10 nap múlva igén. Révai levele nagyon mulattatott. Nem tudtam mire magyarázni az alázatoskodó hangot, amely ellentétben volt eddigi, bár udvarias, de rövid, üzletszerű leveleivel. Végre kisült, hogy mi hangolta föl. Mária-Valéria főhercegnő rendelt három példányt könyvemből, - mi különben igen természetes: Kornisné, nagynéném lévén a főhercegasszony kebelbarátnéja. Ez, ugy látszik, nagy hatással volt a jó kiadóra. Gondolom, már egyszer kérdeztem magától: szabad-e az írónak coloristának lenni? Efelett sokszor gondolkozom. Kétségbeejtő szinérzékem van, mindent szinekben érzek meg. A szin, a Tónus, kimondhatatlan hatással var. rám. Megengedhető ez? Nem haragszik, hogy ilyen kérdésekkel untatom? hja, maga az oka, - tudja, mikor Mindszenten, akaratom ellenére a kéziratokat magához vette? D-13. Nehre, 1890. márc. 13. - OSZK Levt. 1. - R Minka - Dusth Zsigmondnak, Egyiptomba