Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 3. (Nyíregyháza, 1987)

örökös jobbágy = Azokat a jobbágyokat nevezzük örökösöknek, akik apáról fiúra szállva köteleztettek ugyanannak a földesúrnak vagy leszármazottjának szolgálni. Az úrbérrendezéskor azokat sorolták az örökös jobbágyok közé, akik már legalább 32 éve ugyanazt az urat szolgálták, illetve éltek a joghatósága alatt. pac tál = alkuszik, szerződik párban = másolatban pascum

, pascuatio = legelő, legeltetés pat rónus = pártfogó pénz = Az áruk értékének szerepét tartósan betöltő csereeszköz. A jobbágy az állami adón kívül földesurának is tartozott pénzjáradékkal, a cenzussal. A szerződéses jobbágyok pedig egész szolgáltatásukat pénzzel váltották meg. A pénzjáradékot a legkülönbözőbb féle pénznemekben rótták le. Az aranypénzek közül a rajnai vagy rhenes

, rê nes forint volt a legdivatozóbb. Aranypénz volt a körmöci is. Ezüstpénz közül a Tirolból származó tallér volt a legkézenforgóbb. Ennek a tallérnak az értéke az 1770es években egyenlő volt 2 rajnai német forinttal , vagy 2 egész 2/5-öd magyar ezüstforinttal. A kraj cá r szintén Tirolból származott. Egy rajnai forint 60 krajcárt ért, 1 magyar forint 50 krajcárra volt váltható. 3 krajcár ért 1 garast . 3 poltura pedig 4 garassal volt egyenértékű. Az említett váltópénzek mellett használták még a dé nárt

, amelyből 100 ért 1 rénes forintot. A dénárt pénz néven is emleget ték

. 1 pénz = 1 dénár. Használt pénzegy ség volt a peták

, amelyik hol 5, hol pedig 7 krajcárral