Németh Zoltán: Testamentumok, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759–1792 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 2. (Nyíregyháza, 1987)

Előszó

nyíregyházi családokban reggel és este minden nap felhangzott a Tranoszcius egyik vagy másik éneke..." Külön érdekessége a dolognak, hogy Nyíregyházán Vietorisz Jo'zsef magyarra fordította a Tranoscius-t. Az újjátelepült Nyíregyháza lakói szellemi javai fejlődésének gazdasági alapjait a korabeli viszonyokhoz képest magas mércéjü kiváltságok rakták le, melyek a betelepülés feltételei voltak. A gróf pl. nem kényszerítette a telepeseket arra, hogy neki dolgozzanak vagy évente csak egy aranyat kellett adóként fizetniük. Továbbá: "Óriási előnyöket biztosított a földesúr a megtelepülöknek azzal, hogy az öt illető kisebb királyi haszonvételeket átengedte a közösség számára." A földesúr nem akadályozta, sőt elősegítette a környező puszták bérbe vételét. "Károlyi Ferenc két további kiváltságot biztosított az új településnek. Az egyik, hogy az ide beköltözött jobbágyokat régi földesuraik nem követelhetik vissza... A másik kiváltság az önkormányzat biztosítása volt. Ez nagyon fontos a közösséggé alakulás szempontjából." Ennek alapján választottak főbírót, törvénybíro't, esküdteket, lovashadnagyot, lovastizedeseket, kisbírókat, serinspektort, székbíro't, borbírót, malombírót, nótáriust /az első jegyző: Regulyi Sándor, valahai szarvasi lánytanító/,"... Az önkormányzat adta lehetőségeket is nagymértékben kihasználták: Nyíregyházán 1757-ben kialakult az írásos ügyintézés rendszere... Ezeknek a kereteknek adta meg a gazdasági alapját a pusztabérlés, a nagyarányú állattartás, a fokozatosan intenzívebbé váló mezőgazdaság és a kialakuló mezővárosi ipar, valamint az 1786-ban megszerzett vásártartási jog... Ez adja meg a magyarázatát annak, hogy két generáció múlva merték vállalni a 320000 Ft zálogösszeg lefizetését a Dessewffyek részére akkor, /7 / amikor egy pár ökör ára 80 Ft volt."