Németh Zoltán: Testamentumok, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759–1792 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 2. (Nyíregyháza, 1987)

Bevezetés

BEVEZETÉS Jelen munkánk az újratelepített Nyíregyháza község /később városka/ korabeli lakóinak a XVIII. század második felében cseh bibliai nyelven írt végrendeleteit, osztályos egyezségeit és a velük kapcsolatos iratokat /pl. hagyatékolást támadó feljegyzéseket/ szándékozik bemutatni. Mint közismert, elsősorban a testamentumok rögzítették az embert körülvevő tárgyakat, állatokat, ruházatot, szerszámokat, az élelmezéshez szükséges anyagokat /gabonaféléket, szalonnát, mézet/, a föld művelésének tényét és a vele összefüggő dolgokat /vetésfajtákat, vetésterületet, földes szőlőterületet/, a pénzgazdálkodás nyilvánvaló jeleit /pénzfajtákat, árakat, értékeket, kölcsönzést, adósságot/, a családtagok egymáshoz és másokhoz való viszonyát, a végrendelkező és környezete kapcsolatát stb. Szóval a végrendeletek egy adott kor emberének az életformáját, az életkörülményeit tárják elénk, mentik át az utókornak. Ez lenne a hasznuk a XVIII. század második feléből ránkmaradt nyíregyházi testamentumoknak is, de tartalmuk megismeréséhez előbb le kellett azokat magyarra fordítani, főleg a csehül vagy szlovákul nem tudó magyar kutatók számára . _A t_e_s_t_a_m_e_n_t_u_m_o_k_h_o_z v_e_z_e t_ö l_

e

_¥._É_-L_íi_á £_i Í_£_§_!i_o_k Az ebben a munkában eredeti nyelven és magyar fordításunkban bemutatott végrendeletek a valaha elkészítetteknek és nyilvántartottaknak csak egy része. Több mint kétszáz év távlatát nézve nem kell csodálkoznunk, hogy az iratanyag bizonyos mennyisége eltűnt, elveszett vagy megsemmisült. A vizsgált kor községi regiszterei alapján /a "tót" jelzetet figyelembe véve/ megállapítható, hogy a meglévő testamentumokon kívül mennyi lehetett még. A mennyiségi vizsgálódáshoz sorra veszünk négy kimutatást. Tartalmukból sok egyéb ismeretanyag is napfényre kerül.